62940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finomított cukornak fehér cukor nyers cukorból való közvetlen előállítására

tására a cukoroldat eredeti, sötét színezetét újból fölveheti. A jelen eljárással előállított fehércukor azonban nem barnul meg újból, ami tetemes technikai haladásnak tekintendő. A jelen eljárással tehát tartósan és változatlan fehér színű, valamint szagnélküli fehércukrot nyerünk, azaz oly terméket, amely a valódi finomított cukor tulajdonságaival bír. 3. A színtelenítő szénnel kezelt oldatok nagyobb mértékben tiszták, miáltal nagyobb fehércukor-termék van biztosítva. Annak bizonyságául, hogy a jelen eljárással a szén a festékanyagokat tényleg elnyeli azon tény szolgál, hogy a használt szintelnítő szénnek szénsavval vagy maróalkalikkal való fölfrissitésekor (regenerálásakor) egy sötétbarna • oldatot nyerünk, amely a nyerscukoroldat festékanyagát tartalmazza. Az alkalikus oldat többször is használható. Megjegyzendő, hogy a telítési folyamat a színtelenítő szén hozzáadása előtt, közben, vagy után mehet végbe s csupán arra keli ügyelni, hogy a szén csak megfelelő aciditással biró cukorlére hasson. Az eljárás gyakorlati keresztülvitele a következőkben példaképen egy nyerscukorgyárban való alkalmazása kapcsán van elmagyarázva. A tiszta és a szokott módon mésszel tisztított nyerscukorlé először is S02

-vel lesz telítve és ezen telítést addig folytatjuk, amíg 100 cm3

lének közömbösítéséhez 10 cm3

alkali szükséges. Ezen léhez azután, körülbelül 0.3—0.5^0 (a lé minőségéhez képest esetleg több vagy kevesebb) színtelenítő szenet adunk; ezen keveréket körülbelül % óra hosszat gőzzel kezeljük (barbotáljuk) vagy főzzük. A masszát ezután leszűrjük (pl. szürőpréseken hajtjuk át), miáltal egy teljesen színtelen, víztiszta szűrt folyadékot nyerünk, amely a fehércukornál vagy finomításnál szokásos földolgozó eljárásoknak lesz alávetve. A színtelenítő szenet az ezután következő regenerálás céljából a szürősajtóból való eltávolítása után körülbelül 10%-os, esetleg erősebb vagy gyengébb szénsavas-és maró alkáli oldatban megfőzzük, azutáni leszűrjük, kimossuk, az alkáliáknak utolsó maradékát savakkal eltávolítjuk, s addig mossuk, amíg csaknem semleges, vagy gyengén savas reakció mutatkozik. A szűrősajtóban lévő, ilyetén földolgozott színtelenítő szén most már alkalmas., a cukorlék újból való szintelenítésére. Olykor az apróra darabolt szintelenítőszén a szűrővásznakon átragadtatik. A színtelenítő szénnek a cukorlében lévő ily tovaragadott részei a cukorlét zavarossá teszik. Ezen alkalomadtán föllépő bajt ilyenkor azáltal kerüljük el, hogy a színtelenítő szénen kívül sejtkovát (Kieselguhr) vagy hasonlóan ható anyagokat is alkalmazzunk. A sejtkovát olyformán alkalmazzuk, hogy (a cukorlé szűrése előtt) vagy a színtelenítő szénhez keverünk bizonyos menynyiségű sejtkovát (Kieselguhr), vagy a szénnel való szintelenítés után a leszűrt cukorléhez sejtkovát adunk és újból leszűrjük. Az eljárás keresztülvitele a mellékelt rajzon vázlatosan föltüntetett berendezéssel történik. Az 1. ábra egy ily színtelenítő berendezésnek függélyes metszete, a 2. ábra ugyenezen berendezésnek egy vízszintes metszete, egyes részeknek nézetével, a 3. ábra grafikusan mutatja azt, hogy a szintelenítő szén egy növekedő aciditással bíró folyadékban mily módon hat szintelenítően s hogy egy növekedő alkálitással bíró folyadékban mily mértékben veszti el szintelenítő képességét. A cukorlé útja a következő: (A) a szintelenítő szénnek vízzel vagy cukorlével való összekeverésére szolgálóanyagot kapunk. Ezen anyag (A)-tól a dob, amelynek alkalmazásával homogén (B) szállítócsigák útján a tulajdonképeni (0, C) keverő kazánokba vezettetik, ame-