62928. lajstromszámú szabadalom • Merülőnaszádok hajóteste
a; innen kezdve, külső fölületét a (18) külső hajótest folytatja, míg az ellentálló (2) hajótest ezen belül folytatódik. Az ellentállc (2) hajótest hosszának legnagyobb részén körkeresztmetszetü, de alsó része a szekrényszerű (19) szerkezettel, van kibővítve (4. és 12. ábra), mely részét képezi az ellentálló hajótestnek s arra szolgál, hogy a (20) akkumulátorok, a (21) szabályozótartály és a (22) póttartály a hajónak lehető mély pontjain legyen elrendezhető. A hajó ezen centrális részének egész hosszán a (2) ellentálló hajótest (23) feszít őlapokkal van merevítve, melyek a (?•) és (18) hajótestek közé vannak liehezve s főleg a (19) szekrény alatti részt s a (2) hajótestnek ezzel szomszédos részét merevítik, A hajó középső részének ezen kettős hajótestű szakasza a (24) haránfálnál végződik (4., 7., 13. ábra); ettől hátrafelé a (25) falig a külső körvonalakat ismét csak a (2) ellentálló hajótest képezi, mely a külső nyomás ellen a (26) gépállványok {14. ábra) és (27) függélyes oszlopok révén van merevítve s lényegileg vízszintes nagytengelyü ellypsis-keresztmetszettel bír. A merevítésre természetesen fölhasználhatók a hajót vezérlő szerkezetek megfelelő állványrészei is. A belső és külső hajótest fönt ismertetett alakja természetesen csak célszerű foganatosítási példa, ellenben nem föltétlenül szükséges, hogy az ellyptikus keresztmetszetekhez ragaszkodjunk, mert ettől bármely kívánt hosszú darabon el is tőrhetünk, ha csak az ellentálló hajótest oly alakú, hogy külső nyomás ellen kellően merevíthető. Az ellentálló hajótest leghosszabb középső szakaszának sem kell •okvetlenül fölül körkeresztmetszettel bírnia a szekrényszerű rész fölött, noha ez az alak adja meg a legnagyobb szilárdságot legkisebb súly mellett. Az ellentálló hajótestnek (25) hátsó harántfala előtt egy második harántfal segélyével a (29) hátsó egyensúlyozó tartályt képezzük ki (5. és 8. ábra). A hajónak a (25) harántfaltól hátrafele nyúló részét oly szerkezet képezheti, mely a két propellert ágyazza és a (25) harántfaltól a 16. ábrabeli vízszintes nagytengelyű ellypsis-keresztmetszetből fokozatosan laposodó ellypsis-keresztmetszetbe megy át, mint ez a xajzon látható és a 878752. sz. amerikai szabadalomban bővebben van leírva; ily kiképzés esetén a hajó e hátsó részét a külvízzel kapcsolatba hozhatjuk és az említett szabadalom értelmében tüzelőanyagtartálynak használhatjuk, ami azonban nem képezi a jelen találmány tárgyát, mert a hajó farát másként is képezhetjük ki. Ha pl. hátsó kilökőcsöveket is alkalmazunk, e hátsó rész tengelyvonalát fölfelé irányúlóan ferdén rendezzük el s a propeller-tengelyeket tömítő szelencéken vezetjük át. De ha e hátsó részt nem a 878752. sz. amerikai szabadalom szerint akarjuk hasznosítani, akkor e hátsó részt a mellső részhez hasonlóan képezhetjük ki és a hajó merülésekor a külvízzel hozhatjuk kapcsolatba. A leírt célszerű foganatosítási alaknál tehát a hajó következő kiképzésű: A hajó végső mellső szakasza a gyenge külső hajótest egy részét képezi, mely mellső főnehezéktartály gyanánt szolgál s annyira terjed hátra, hogy hátsó Végén keresztmetszete már alkalmas a külső nyomás kibírására; emögött egy egyetlen hajótesttel biró szakasz következik, mely függélyes nagytengelyü ellyptikus keresztmetszetből körkeresztmetszetbe, majd vízszintes nagv tengelyű ellypsisbe megy át; ezután következik a középső szakasz, mely kettős hajótestű; a belső ellentálló hajótest körkeresztmetszetü, de alsó része a szekrényszerű kibővítéssel bír. Célszerű ezen középső szakasznak a mellső és hátsó szakaszokhoz képest való olyen elrendezése, hogy telt főnehezéktartályok mellett a hajónak a vízből kiemelkedő része teljesen szimmetrikus legyen, vagyis a hajó merülésekor ezen kiemelkedő rész súlypontja függélyesen sülyedjen. A belső és külső hajótest közötti tér nehezéktartályokká van kiképezve, melyek oly méretűek a
