62928. lajstromszámú szabadalom • Merülőnaszádok hajóteste
még csökkentse a kívánt merülésnek megfelelően; gyakorlatilag e tartály soha sincs teljesen tele, alá van vetve tehát a merülési nyomásnak. A szabályzó tartály oly szerkezettel bír, mely pontosan méri a beléje juttatott vagy belőle eltávolított vizet és a 772970. és 805496. sz. amerikai szabadalmakban ismertetett célra szolgál; e tartály is rendszerint félig üres, tehát vagy belső tartálynak kell lennie, vagy pedig kell, hogy a merülési nyomásnak ellent tudjon állni. Az egyensúlyozó tartályok a találmány értelmében a belső ellentálló hajótest részét képezik és hatékonyságuk fokozására e hajótest végső, mellső és hátsó részében foglalnak helyet. A pótnehezék-tartály ugyancsak e belső hajótest egy részét alkotja s oly elrendezésű, hogy még ha több rekesszel bír is, tartalmának súlypontja lehetőleg az elmerült hajó súlypontján keresztülmenő függélyesben legyen, oly célból, hogy a benne lévő víz a hajó hosszirányú egyensúlyára ne gyakorolhasson befolyást. Célszerű továbbá, hog}7 ugyanezen függélyes vonalba essen a hajó azon részének súlypontja is, mely telt főnehezék-tartályok és vízszintes hajótőke mellett még a vízből kiáll, inert ekkor, ha a hajó a pótnehezéktartály töltése révén teljesen elmerül, hosszirányú egyensúlya változatlanul fönntartatik. A találmány egyes részeinek elrendezését lényegesen változtathatjuk, de finom mellső körvonalakkal biró hajó létesítésére célszerű a haió-mellett a szokásos hajómell-idomokra képezni úgy, hogy lényegesen magasabb legyen, mint amilyen széles és a hajómellett egyesíteni a torpedökilökőcsövek külső födőivel. Ezen alak ílem alkalmas nagy nyomások kibirására « ezért a hajómell ezen keskeny magas részét a külső gyenge hajótest része gyanánt képezzük ki és mellső főnehezék-tartálynak Használjuk. A csatolt rajzokon: 1. ábra a külső hajótest metszete, - 2. ábra a külső hajótest vízszintes sík.'i metszete, 3., 4. és 5. ábrák nagyobb léptékben mutatják a hajó mellső, hátsó és középső részének függélyes metszetét, a 6., 7., 8. ábrák a hajótest megfelelő részeinek vízszintes metszetei, a 9., 10., 11. ábrák a 3. ábra 9—9., 10-10., 11—11. szerinti metszetei a nyilak irányában nézve, a 12. és 13. ábrák a 4. ábra 12—12. és 13—13. szerinti metszetei a nyilak irányában nézve, a 14,, 15. és 16. ábrák az 5. ábra 14—14. és 16—16. szerinti metszetei a nyilak irányában nézve, míg a 17. ábra a 12. ábrának megfelelő módosított elrendezést mutat. Az 1. és 2. ábrában teljesen iátható belső vagy ellentálló (2) hajótest nemj nyúlik teljesen a hajó elejéig, hanem a (3) rek|esszel van kiegészítve. Ha a hajómell e része a gyors haladás megkönnyítésére a föntemlített karcsú alakkal bír, nem tud ellentállni a merülési nyomásnak s ezért mellső nehezéktartály gyanánt képeztetik ki, mely merüléskor kinyitható úgy, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődik; emellett természetesen a sűrített légtarállyal (s esetleg szivattyúkkal) közlekedhet oly célból, hogy a víz a tartályból ki legyen szorítható olyankor, amidőn ez veszélytelenül eszközölhető. A mellső (3) főnehezéktartály hátsó falát az (5) harántfal képezi, mely a (2) ellentálló hajótest mellső fala. A (6, 6) kilökőcsövek az (5) falon s az e mögötti (7, 7) falakon haladnak keresztül s ezáltal hozzájárulnak a harántfalak merevítéséhez. A (7) falak közötti tér a mellső (28) egyensúlyozótartálya, a (7) és (5) falak közötti tér pedig a torpedók kompenzáló tartálya. A 9., 10., 11. ábrákból és a 3. ábrából láthatjuk, hogv a (2) ellentálló hajótest ínellső része függélyes nagytengelyű domború ellypsis keresztmetszetekkel bír s így tehát nágy külső nyomásnak képes ellentállni. Ezen alakból fokozatosan a 10. ábrabeli körkeresztmetszetbe, majd a (8) harántfal táján a vízszintes nagy tengelyű ellyptikus keresztmetszetbe megy át
