62859. lajstromszámú szabadalom • Újítások dugattyús mótorokon
tételi viszonyok kellő megválasztásával ezen (68, 59) géprész már a forgótolaltyú szükséges fordulatszámával, valamint, kellő irányban forog. Amennyiben a (73) géprésznek a (60) közös tolattyútükörhöz való viszonylagos helyzete elforgatás által változást szenved, változik a forgótolattyú fölékelése. A felékelés ilyetén beállíthatása gyakorlatilag előnyös. A (73) géprész forgatható is s akkor részt vesz az áttételi viszony megállapításában. A fönt leírt módon létrejött önmagaban zárt és teljes áttételi szerkezet legelőnyösebben önálló vezérlő szervet képez és a forgótolattyút, egy annak esetleges ékelődését a mótorszerkezetre veszélytelenné tevő, a 7. ábrán a (76) acélgolyót a forgótolattyú (77) bemélyedésébe nyomó (75) rúgó által alkotott biztonsági kapcsoló szerkezet közvetítésével forgatja. Ez a biztonsági k,apcsolószerkezet természete* sen lehet egészen más is, sőt egészen el is maradhat a 8. áhra szerint, amelyen a (78) közös tolattyútükrön ágyazott (79) vezérlőszerv a (80) csaplyukkal bír, amely a (81) forgótolattyút az ahhoz szilárdan erősített (82) csap révén forgatja. A 10. ábra szerint magának a (87) tolattyútükrön ágyazott (88) forgótolattyúnak a teste van az áttételi szerkezet tokját képező belső fogazású kerékké kiképezve. A 9. ábrán a (85) forgótolattyúhoz a föntrészletezett (86) vezérlőszerv csavarokkal van szilárdan hozzáerősítve. A 12. (a, b) ábrák a forgótolattyúk és hengerek, megfelelő hossz-, illetve keresztmetszeteit mutatják. Amennyiben fontos az, hogy a lengő tömegek súlya lehetőleg leredukáltassék, a dugattyú rudaknak a közös hajtórúdfejhez való minden irányú lengést biztosító módon történő kapcsolására az ismert megoldásokon kívül előnyös a 11. ábrán föltüntetett. Ennek segélyével a dugattyúrúdról az erők a közös hajtórúdra átvihetők anélkül, hogy a közvetítő alkatrészek ágyazásaik révén hajlításra igénybe lennének véve, tehát aránylag könnyűek lehetnek. Ezen kivitelnél az (52) dugattyúrúd alkalmas módon az (53) hengeres csapba van erősítve, melynek (a, b) tengelye merőleges a dugattyúrúd (56) geometriai tengelyére s egyúttal úgy szerepel, mint egy kardancsukló egyik geometriai tengelye. Ezen (53) csap segélyével az (52) dugattyúrúd lengő mozgást végezhet az. (54) géprészben az (a, b) geometriai tengely körül. Az 54) géprész, amelyben az (53) csap ágyazva van, szintén csappá van kiképezve, melynek (c, d) geometriai tengelye metszi az (a, b) geometriai tengelyt s egyúttal reá merőleges. A (c, d) tengely a másik kardántengely szerepét játssza.. Az (54) csapnak ágyát maga az (55) közös hajtórúdfej vagy egy ahhoz szilárdan erősített rész képezi. A dugattyúrúd lengésének megengedésére úgy az (54) csap,, mint az (55) hajtórúdfej kellő (58, 57) kivágással bír. Az (a, b) és (c, d) geometriai tengelyek egymást metszése nem föltétlenül szükséges. Az (54) rész előnyösen oly anyagból készül, hogy csésze szerepét is játszhassa. A közöshajtórúdfejnek, valamint az ahhoz kapcsolt hajtórudaknak és dugattyúknak kúpos, lengő, és alternatív mozgásai bizonyos oly tömegerőket létesítenek, melyek a forgattyútengelynek valamely pillanatnyilag egyenletes szögsebességénél. , egy állandó nagyságú nyomatékra és esetleg egy szintén állandó nagyságú ép a forgattyútengely geometriai forgástengelyére merőleges (centrifugális) erőre redukálható, mely nyomatéknak és erőnek közös síkja mindig összeesik a foigattyútengely geometriai forgástengelye és a forgattyúcsap geometriai tengelye által megállapított síkkal, azaz más szóval a forgattyútengellyel együtt forog. Ennek folytán ezen nyomaték és (ha föllép) ezen: erő jelen találmány szerint oly módon egyensúlyozhatok ki, hogy a forgattyúten gelven egy ezzel együtt forgó más gépvészen (pl. lendítő kerék) két oly tömeget vagy tömegcsoportot helyezünk el, mely-