62847. lajstromszámú szabadalom • Önműködő egyensúlyozó berendezés forgó tömegek részére

— 3 -berendezésnek több foganatosítási alakja van föltüntetve. A 2. ábrában az egyensúlyozó tömegnek első foganatosítási alakja tengelyirányú metszetben van föltüntetve. A 3. ábra a segédtömegnek működési módját magyarázó séma. A 4. ábrában az egyensúlyozó tömegnek második foganatosítási alakja van tengelyirányos metszetben föltüntetve. Az 5. ábrában egy, a találmány szerint egyensúlyozott, több kereket hordó tengely van sematikusan föltüntetve. A 6. ábra egy turbinakerék egy részének metszetét tünteti föl, mely a találmányt képező egyensúlyozó berendezéssel van fölszerelve. A 7. ábrában az egyensúlyozó berendezésnek egy további foganatosítási alakja van föltüntetve. A segédtömeg a gyűrűalakú (H) csatornába (2. ábra) van zárva, mely a tengelynek (x, y) geometriai középvonalával koncentrikus. pl. a tengelyre fölékelt kis (J) lendítőkerékre meleg állapotban fölhúzott (I) abroncsban kiképezett horonyból áll. Ebbe a csatornába az utóbb elzárt (K, K) furatokon kellő mennyiségű higanyt öntünk, anélkül, hogy a csatornát teljesen megtöltenök. Mindegyik kerekeket hordó tengelyen legalább két ily egyensúlyozó tömeg van fölékelve. Az egyensúlyozó tömegben lévő higany a segédtömeg. Alább ki van mutatva, hogy a segédtömeg, ha a tengelynek forgási tengelye szabadtengely, ami lényeges föltétel, a forgó tömegeknek inertiafőtengelyét állandóan a tengelynek geometriai középvonala felé törekszik eltolni. * A 3. ábrában (0) az (x, y) tengely (2. ábra) geometriai középvonalának, (L) a tényleges forgási tengelynek (3. ábra) és (G) a forgó tömegeknek, a segédtömeget képező higanynak kivételével, a súlypontokon átmenő és a tengelynek geometriai középvonalához legközelebb eső intertia-főtengelynek njompontja a középsíkon. A fejtegetéseknek egyszerűsítése céljából tegyük föl, hogy ezek a tengelyek párhuzamosak egymással. Ha a tengely szabadtengely körül forog, az (L) pont szükségszerűen az (0, G) egyenesen, az (0) és (G) pontok között fekszik. Mikor a higany fölvette a tengelynek forgási sebességét, szabad fölszíne niveau-fölület lesz es oly hengerfölületet alkot, melynek hossztengelye a tényleges forgási tengelybe esik, a higany szabad fölszínének nyomvonala a képsíkon az (M) kör, melynek középpontja az (L) pontba esik. A higanytömeget másrészt a (H) csatornának (2. ábra) külső fölülete határolja, melynek nyomvonala a 3. ábrának képsíkján a középpontjával az (0) pontba eső (P) kör. Tegyük föl, hogy ezen higanytömegnek egyensúlya az (L) ponthoz viszonyítva megzavartatik és súlypontja a (G, 0) egyenesen a (G) ponttól távolodva, az (0) pont felé, ezentúl eltolódik. Ekkor a súlypont az (0) ponttól az összes forgó tömegek számbajövő inertiafőtengelyének nyompontja felé törekszik visszatérni. Ez a nyompont közel összeesik az (L) ponttal, ha az (0) pontnak elmozdulásait csillapító erők az intertia-nyomatékok által előidézett erőkhöz képest kicsinyek. Számítsuk ki már most az (m) tömegű higanynak súlypontjára ható centrifugálerőket, miközben egység gyanánt a metert, kilogramm-erőt és másodperccel használjuk. Legyen: r a köralakú (H) csatornába 2. ábra) külső falának sugara; 1 ennek a csatornának az (x, y) tengellyel párhuzamos irányban mért szélessége, 8 azon (0, L) excentricitásnak (3. ábra) legnagyobb értéke, mely az egyensúlyozó berendezésnél megengedhető. Ha OL=S, a higanynak szabad fölülete érinti a (H) csatornának (2. ábra) külső fölületét. Ez az esetet tűnteti föl a 3. ábrában az (N) kör. A higanynak sűrűsége = 13.600. Valamely tárcsa, melynek lapos, henger-