62847. lajstromszámú szabadalom • Önműködő egyensúlyozó berendezés forgó tömegek részére

A tengelycsapoknak: kell a csapágyakat eltolni és az ezekre ható tömegnyomatékok­ból származó erőket fölvenni; de a csap­ágyakat könnyen lehet akként szerkesz­teni, hogy tömegük a forgó tömegekhez ké­pest csak kicsi legyen ; egyébként is, a föllépő erők igen kicsinyek azokhoz képest, melyek akkor lépnének föl, ha a tengely geometriai középvonala körül volna kény­telen forogni. Ha valamely csapágy az ezt körülvevő gyűrűre ráfekszik, erről excentertárcsaszerű mozgásának következtében lelöketik és nagy erővel a gyűrűnek szembenfekvő fölülete felé hajtatik. Ezt a fölületet annál nagyobb sebesség­gel éri el, minél nagyobb erővel löketett le; a csapágyaknak mozgását tehát nagy mértékben csillapítani kell, hogy a gyűrű­ket csak kis sebességgel érhessék el. Ezek a megfontolások vezettek az 1 áb­rában függélyes metszetben föltüntetett csapágyazásának szerkesztésére. (A) csapágy és (B) az ennek elmozdulásait határoló gyűrű. Az (A) csapágyba a (B) gyűrűn átveze­tett (C) csapszög fogódzik be, mely meggá­tolja a csapágynak elfordulását, de a csap­szög, a csapágy és a gyűrű között elég nagy mozgási tér van hagyva ahhoz, hogy a jelzett részek egymáshoz képest föl- és le, jobb- és balfelé kellő nagyságú elmoz­dulást végezhessenek. A (B) gyűrűt normális viszonyok között három (E, E, E) támaszték tartja a kellő hely­zetben, melyek négyszögletes lemezek vagy rácsszerkezetek gyanánt vannak kiképezve. Ha a (B) gyűrűre egy bizonyosnál nagyobb erők hatnak, ezek az (E, E, E) támasztékok elgörbülnek és a (B) gyűrű szabaddá válik. Ennek a leírt biztonsági szerkezetnek célja alább van ismertetve. A (C) csapszög ürös. A csap szög ürös terébe benyomott olajnak egy része a ten­gelycsapokat keni, más része a (D) nyílá­sokon folyik a csapágy és gyűrű közé. Hogy az (A) csapágynak mozgásai lehető­leg jól legyenek csillapíthatok, a csapágy és a (B) gyűrű között egy vagy több, igen vé­kony és igen könnnyű gyűrű van koncentriku­san közbehelyezve. Ezek a gyűrűk alumí­niumból vagy a cellulózának valamely féle­ségéből, pl. cellitből készülhetnek. Az 1-ábrában ezek a gyűrűk vonalkázva kihú­zott körök által vannak föltüntetve. Gyűrűk helyett vékony spirálisban fölte­kercselt lemezeket vagy hártyákat is lehet alkalmazni, célja ezen szerkezetnek az, hogy a csapágynak eltolódásánál az olaj­nak mozgását gátoló súrlódásokat nagyob­bítsa. Ez a föntebb ismertetett csapágyazás csak példaképen szolgál és bármely oly csap­ágyazással is helyettesíthető, amelynél a kerekeket hordó, hajlékony részekkel biró vagy nem biró tengety szabad tengely körül foroghat. A tengely tehát ily ágyazás esetében a forgó tömegeknek egyik, a súlyponton át­menő inertia-főtengelyével közel egybeeső forgási tengely körül forog és a tengely­csapok közepes erőket visznek át a csap­ágyakra. Azonban az. (A) csapágy és (B) gyűr.ű kö­zött lévő mozgási teret túlságos nagyra nem lehet venni, hogy ennek következtében a forgó tömegeket a tengelynek geometriai középvonalához viszonyítva kevésbbé töké­letesen kelljen kiegyenlíteni, mert ilyenkor a*tengely eltörnék és eltörné a forgó töme­get is megerősítési helyeiknek túlságos igénybevevése által. Másrészt a tengelyre fölékelt kerekek legtöbbnyire egy státornak belsejében forognak csekély köznek hagyása mellett. Ezeknek a kerekeknek közép: sík­jai a gépnek geometriai tengelyéhez képest nem változtathatják meg helyzetüket anél­kül, hogy ezeketa következőket is ne kellene nagyobbítani. A tengelynek forgási tengelye tehát a gyakorlatban csakis akkor lehet szabad ten­gely, ha az jól van kiegyensúlyozva, ezért a leírt szerkezetből származó előnyök illuso­riusoknak látszanak, holott éppen ez a szerkezet teszi lehetővé a találmányt ké­pező egyensúlyozó berendezésnek alkalma­zását. A mellékelt rajzokban ezen egyensúlyozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom