62683. lajstromszámú szabadalom • Gázmérő

tal igyekszenek elkerülni, hogy a 21 kamrában különleges berendezéseket alkalmaznak. Az ismert gázmérők más hátrányainak kiküszöbölésére, a találmány értelmében a dob, a szifon és a beeresztőszelep különleges kiképzést kap. A szokásos gázmérők leglényegesebb hátrányát az okozza, hogy a bennük levő folyadék térfogata változik, ami a dob .szakaszai befogadóképességének változását vonja maga után, anélkül azonban, hogy a forgásszám is hasonló mértékben változnék. A 6. és 7. ábra ezeket a viszonyokat mutatja és a csíkozott felületek a kamrák befogadóképességének esetleges változását mutatják. A 8. ábra azt mutatja, hogy miképen küszöböltetik ki ezen hátrány, amennyiben a folyadékfelszín változásainak megfelelően a dob keresztmetszete is változtattatik. Ezt a célt a dobszakaszok különleges alakja által érjük el. A 10. ábra a dobszakaszok egyikét mutatja, melybe a gáz 23-nál lép be és 24-nél távozik el. A nyílások előtt, mint azt a 9. és 11. ábra mutatja, két szűkítés van alkalmazva. * "kamrák végei a 10. és 11. ábra szerint -ellentétes irányokban vannak hajlítva. A dob egy szakaszának működési módja a 12. ábrából világos, mimellett föltételezendő, hogy a forgás az N-N vonal magasságában álló folyadékfelszín változása által létesíttetik. Mihelyt a folyadékfelszín lejebb száll, a szakasznak csak egy része telik meg gázzal, mi mellett a gázbevezetőnyílás nyitva, míg a gázkivezetőnyílás zárva van. Ebben az esetben a gáz lökőhatása a szakasz belső falára nyilvánul, megfelelően a 11. ábrabeli 25 szűkítésnek. A továbbforgásnál a bevezetőnyílás záratik, mihelyt az az N"-N" magasságba kerül. Ezen helyzetben a gáz lökőhatása a szakasz fölületének összes pontjaira egyidejűleg hat. Minthogy az erők a fal szimmetriája következtében egymást egyen-SújjtiuHi. tartják, ennek folytán ez a szakasz többé nem idézhet elő forgómozgást. A forgómozgást azonban a többi szakaszok fogják létesteni, amint ezt a 12. ábrabeli vázlat mutatja, melyen 26 és 27 két egymáshoz képest 90°-al eltolt kamrát jelöl. A 13. ábrán még két 28 és 29 kamra van föltüntetve, mi mellett ezen az ábrán a 18 kamra elrendezése is látható. Az egyes szakaszokra beható impulzusok nemcsak a 25 belső részre (11. ábra), hanem a külső 30 részre is hatnak (10. ábra). Az impulzus mindig akkor lép fel, amikor a beeresztönyílást a víz elzárta és a kibocsátónyílás a 18 kamrával összeköttetésben áll. A fentebbiekből következik, hogy a dob minden körülfordulat alatt nyolc impulzust kap. Ennekfolytán aimozgás igen gyors, emellett azonban szabályos lesz és nem ugrásszerű. A mozgás szabályosságát azáltal biztosítjuk, hogy a gáz kiáramlása mindig akkor történik, amikor a szakaszban uralkodó nyomás egyenlő a központi kamrában uralkodó nyomásai. A nyomás ezen egyenlőségét egy a kamra közvetlen közelében alkalmazott kis nyílás idézi elő, mint ez a 18. ábrából látható. Ilymódon a gáz kiáramlásánál a bugyborékoló zörej is elkerültetik. A dob további előnye abban áll, hogy a változó vízszinmagasság (mely a 17. és i 18. ábrákban csíkozott fölületek által jeleztetett) éltal okozot thibák föllépésének lehetősége jelentékenyen csökkentik. A 19. ábrán a dob egy 31 kiegyenlítőberendezéssel van ellátva, mely a központi 18 kamrából a már lemért gázból bizonyos mennyiséget vezet el és ezt a mérendő gázzal újból elegyíti. A 20. ábra szerint a 18 kamrába a 26 szakaszon át belépő gáz a 32 nyíláson át a kiegyenlítőberendezésbe került és ebből a 33 nyíláson át a még meg nem mért gázmennyiséghez áramlik. Minthogy a fődob és a kiegyenlítőberendezés be- és kivezetése egymáshoz képest el van tolva, ennekfolytán a kiegyenlítőberendezés forgatónyomatéka a dob forgatónyomatékával ellentétes irányú lesz, miáltal a mozgás nagy egyenletessége éretik el. Egyébként a kiegyen-