62638. lajstromszámú szabadalom • Permetező elgázosító elégési erőgépekhez

2 — anyagnak utánáramlását megakadályozzuk, vagy legalább is megnehezítsük. A mellékelt rajzon az 1. ábra az elgázosítónak hosszmetszetét, a 2. ábra pedig az 1. ábra A—B vonala szerint vízszintes metszetét tünteti föl. A tüzelőanyag (a)-nál jut az úszóval ellátott tartányba, amelyben ismert módon állandó magasságban tartatik meg. A tüzelőanyag a (b) vezetéken át a (e) térbe és a (d, e) nyílásokon át a (g) permetező fúvókába és egy (f) tüzelőanyagtartányba áramlik. Ha a motor áll, a tüzelőanyagnak (h, i) szintjét az úszó határozza meg. A (g) permetező fúvókának (k) kiömlő nyílása lényegesen magasabban fekszik, mint a folyadék szintje. Ennek kettős célja van : 1. Az (1) hengertolattyú, mely a gázkeverék mennyiségének szabályozására szolgál, az (m) horonnyal van ellátva (2. ábra), mely az (n) csavarral többé-kevésbé elfödhető és majdnem teljesen elzárt tolattyúnál a (k) nyílás fölött csak egy bizonyos legkisebb hézagot hagy nyitva. A (k) nyílás és az (1) hengertolattyú között a hézag oly kicsire van hagyva, hogy a beszívónyomás és a levegősebesség, melyek a legszűkebb keresztmetszetben uralkodnak, a (k) nyílásra gyöngítetlenül hathatnak és a motornak bizonyos menetelénél pl. az üres járatnak megfelelő fordulatszámnál a (k) nyíláson át elegendő tüzelőanyagot szállíthat. A gázkeverék ebben az esetben a hengertolattyúnak (z) hasítékán átáramlik a motornak szívóvezetékéhez. 2. A tüzelőanyag szintje fölött lényegesen meghosszabbított (g) fúvókának másik célja az, hogy a beszívónyomásnak csökkenésénél magasra emelt tüzelöanyagoszlop önsúlya alatt a tüzelőanyagnak (h, i) szintjéig iparkodik lesülyedni, miáltal a tüzelőanyagnak utánaömlése s így a túlságos tüzelőanyagbeömlés el van kerülve. Ez a jelenség nemcsak a motornak lassú járatára, hanem bármilyen fordulatszámnál is föllép, mivel a tüzelőanyag állandó szintje fölé magasra emelt tüzelőanyagoszlop önsúlya következtében a kiömlésre mindenkor gátit lag hat. A (d) hozzávezető és (q) kiömlőnyílásol kai (az (x) kiömlő nyílások egyelőre figye men kívül maradnak) ellátott (f) tüzelőanyag tartányra a szívóvezetéknek beszívónyomás csakis az (1) tolattyúnak nyitása után ha Az üres járat alatt a beszívónyomás és levegősebesség a (q) nyílások közelében ol; kicsiny, hogy ezen nyílásokból a légárán számottevő tüzelőanyag mennyiséget nen ragad magával. Ha azonban a tolattyút kinyitjuk, akkor az (f) tüzelőanyagtartán}' is részt vesz a tüzelőanyag szállításban. Teljesen nyitott tolattyúnál és aránylag kis fordulatszámnál, tehát nagy terhelésnél az (f) tartányban a tüzelőanyag szintje meglehetősen magasan áll úgy, hogy a levegő a (q) nyílásokon át nagyobb mennyiségű tüzelőanyagrészecskéket ragad magával. Az üresjáratról a teljes terhelésre való átmenetelnél a (g) fúvókából kiáramló tüzelőanyag mennyisége nem nőtt a megfelelő mértékben, mivel a (k) kifolyónyílásnak kifolyókeresztmetszete aránytalanul nagy mértékben nő. Mihelyt a motornak fordulatszáma és ezzel együtt a szívóvezetékben a beszívónyomás növekedett, megfigyelhetjük, hogy a tüzelőanyagoszlop az (f) tartányban elszakadt és a tüzelőanyag már nem lép ki zárt sugarakban a (q) nyílásokon át, hanem kis ködcseppek alakjában, melyek elpárologni kezdenek. A mótor fordulatszámának és a szívóvezetékben a beszívónyomásnak további növelésénél az (f) tartányban a folyadékszint még tovább sülyed és az egyes tüzelőanyagcseppek még kisebbé válnak. Ekkor a (q) nyílások és a folyadékszint közötti tér lényegében benzinpárákkal van megtelve. Növekedő be3zívónyomásnál és növekedő légsebességnél a (q) nyílásokon át oly tüzelőanyagmennyiség áramlik ki, mely lassabban nő, mintha egy egyszerű ismert szerkezeti fúvóka volna alkalmazva. A kifolyó mennyiségre, (eltekintve a szívóvezetékben uralkodó áramlási viszonyoktól) első sorban is a (d) nyílásnak keresztmetszete mértékadó. A (q) nyílások jelentősége alárendelt, mert ezeknek összkeresztmetszete a (d). nyílás