62290. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli égési erőgép

- 3 -tiizelőanyagkeverék kifogástalan, szabályszerű elosztását biztosítjuk. Eddig a szükséges üzembiztonságot sem a vezérlőszerv •csapágytokfalának a kérdéses helyen való végigmenő vastagításával, sem pedig a hasítékok más alakításával nem lehetett elérni. Mint azt már előzőleg említettük, az (f) tok köralakú része a tulajdonképeni (k) vezérlőszerv befogadására szolgál, mely szerv a tokban elrendezett tüzelőanyagkeverék bevezető és kipuffogó nyílásainak váltakozó zárását és nyitását létesíti. A vezérlőszerv a találmány értelmében olyképen van alakítva és a gép hengerén olyképen van elrendezve, hogy a vezérlőszerv mozgó részeit csakis a hengerek forgása következtében föllépő centrifugális erő szorítja" a fölfekvő fölületekhez úgy, hogy külön segédeszközök alkalmazása teljesen fölöslegessé válik. A 2. és 9. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál ezen célból a vezérlőszerv az (f) tokban ágyazott (k) hengeres hüvelyből áll, mely a mótor forgásirányában fekvő hossztengelye körül eltolható, illetőleg elfordítható. A (k) hüvely többé-kevésbbé nagy teret zár be és a henger belsejével összeköttetésen áll vagy vele tetszőleges módon összeköttetésbe hozható, a henger belseje felé fordított végén föl van hasítva úgy, hogy a hüvely két vége rugalmasan szétfeszülhet. A hüvely végeinek ezen rugalmas szétfeszülését megkönnyítendő, azt lehetőleg vékonyfalú anyagból készítjük. A hüvelyt azonban úgy is alakíthatjuk, hogy annak fala a hasítékhelyektől a fölmetszett végek felé fokozatosan vékonyodik és ezáltal könnyebben feszül szét. A (k) hüvely a tokban kiképezett nyílásoknak megfelelő számú és alakú nyílásokkal van ellátva. A hüvely nyílásai a tok nyílásaihoz viszonyítva úgy fekszenek, hogy a hüvely helyzete szerint a hüvely belső tere vagy a külső levegővel, vagy a tüzelőanyagkeverék bevezető kamrájával áll összeköttetésben. A hüvelynek az (j) tokban való elrendezése lényeges annak működési módjára. Végül a hüvely fölmetszett végeinek a henger középtengelyéhez többé-kevésbbé szimmetrikusan kell feküdniök, hogy a hengerek forgása alatt a hüvely a tokfalra folytonos, egyenletes nyomást gyakoroljon. Továbbá lényeges az is, hogy a körtolattyúként működő hüvely keresztmetszetei úgy választassanak meg, hogy a két fél körtolattyúkeresztmetszet súlypontjai ne a körtolattyú vízszintes síkjába, hanem attól lehetővé van téve a centrifugális erőnek tömítés céljaira való lehető legelőnyösebb kihasználása, amennyiben a centrifugális erő a két keresztmetszet súlypontjaiban támadva, a körtolattyú két felét az egész fölületre szorosan rányomja. A * vezértolattyú ilyen kiképzésénél kitűnt, hogy üzem álatt a vezérlő tolattyú és a tok közötti tömítés tökéletes és az üzem tartama következtében nem romolhat. A vezérlőszerv maga, melynek belső tere egyidejűleg elégetési tér gyanánt szolgál, emellett csak egyetlenegy részből áll úgy, hogy a vezérlőszervek a legegyszerűbben és a célnak legmegfelelőbben történhet. Hogy a vezérmű mozgó része ós a vezetékéül szolgáló tok közötti súrlódást lehetőleg csökkentsük, illetőleg a súrlódás által létesített fölösleges meleg keletkezését elkerüljük, a vezérlőszerv (k) mozgó része és az (f) tok belső fala közé kenőolajat vagy hasonlót vezetünk. A kenőolajnak a vezérlőszervekhez való hozzávezetése az (i) szállócső útján történik, mely az (f) tokhoz vezet. Az (i) szállócső (f) tokon lévő (il) szájnyílásának elrendezése a henger forgásirányát tekintve bír fontossággal. A 12. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál látható, hogy az (i) szállóvezeték (il) szájnyílásának elrendezése, mely a kenőolajat a vezérlőszervtokjába vezet, úgy van megválasztva, hogy a szállócsőből a tokba jutó olajat szintén a centrifugális erő által a vezérlőszerv egész fölületón elosztja. Ezt elérendő az (i) szállóvezeték (il) nyílása a mótor tokjának a forgás irányában lehetőleg elől fekvő részén van elrendezve. A szájnyílásból a tokba jutó olaj ezen elrendezés által minden további nélkül a vezérlőszerv egész fölületére szóródik, illetőleg egyenletesen eloszlik. A tok fölső részén