62259. lajstromszámú szabadalom • Fonalfestőkészülék

toldatának alsó csiszolt (a2) pereme fekszik föl. A (b) festőráma a (g) tartány oldalfalai szerint négyszögben vagy köralakban körül­vezetett (bl) csövekből áll, melyek a jelen esetben a felezővonal irányában elrendezett (b2) csövek révén vannak az (a) csőtoldat­tal összekötve. A (bl) és (b2) csövekből, lehetőleg sűrű elrendezésben, tetszőleges számú, megfelelően lyukasztott ismert (n) festőorsókkal ellátott (c) csövek ágaznak ki. Az (a) csőtoldat szintén csiszolt fölső pere­mére a következő festőráma alsó (a2) pe­reme fekszik föl, mely festőráma az előb­bivel teljesen azonosan van kiképezve. A második festőráma csőtoldatára ugyanoly módon egy harmadik, erre pedig egy ne­gyedik, ill. annyi ily festőrámát illesztünk föl, amennyi a festőtartányba belefér, ill. ahány rámával egyszerre festeni akarunk-Minthogy a festőrámák mind teljesen egy­forma kivitelűek, a sorrendre tekintettel lenni nem kell és azokat ennélfogva tet­szőlegesen föl lehet cserélni. Ha a festő­tartányba az összes festőrámák a leírt módon egymásra vannak helyezve, a leg­felső ráma (a) csőtoldatának fölső nyitott végére tömítő peremmel ellátott (d) vak karimát helyezünk, melyet az egyik végük­kel a festőtartány fenekéhez erősített (f) csavarokkal és (fl) csavaranyákkal hatáso­san a legfölsőbb csőtoldathoz szorítunk, miáltal egyszersmind az összes rámák cső­toldatai egymásba szorulnak és a festőtar­tányt betöltő folyadék ellenében tömítő­zárást létesítenek ugy, hogy az egymásra helyezett (a) csőtoldatok-alkotta csőoszlopba benyomott festőfolyadék csakis a (bl, b2) és (c) csöveken, ill. az (n) festőorsókon át tud a festőtartányba jutni. Ha a festőrámák igy elvannak helyezve, a festőfolyadék a szivattyú megindítása által keringésbe jut és az (n) festőorsókra tűzött kopszokon át­haladva, az ezeken lévő fonalakat csak­hamar hatásosan átfesti. Ha a festés be van fejezve, a festörámákat a (d) vak ka­rima eltávolítása után megfelelő emelőszer­kezet segélyével gyorsan kiemelhetjük és új festőrámák behelyezésével a festőfolya­matot újra kezdhetjük. Igen természetes, hogy a találmány nem­csak a rajzban példaképpen bemutatott ki­viteli alakban foganatosítható, hanem annak gyakorlati kivitele számos más megoldás alakjában is képzelhető anélkül, hogy a találmány lényegét érintenők. így pl. a (b) festőrámákat alkotó csőrendszer helyett az (a) csőtoldatokkal közlekedő csatornákat vagy egyszerűen csak megfelelően mérete­zett zárt kamrákat alkalmazhatunk, melyek­nek fölső falába a kopszok fölvételére szol­gáló festőorsókat erősítjük be. Igen előnyös megoldásnak mutatkozik különösen azon esetekre, ha több tartány­hoz egy és ugyanazt a szivattyút óhajtjuk alkalmazni, az a megoldás, mely a fentebb ismertetettől csak abban tér el, hogy a i festőtartány fenekén alkalmazott (al) cső­talp helyett egy tömör talpat alkalmazunk és a szivattyú (i) csőágát fölülről csatlakoz­tatjuk az egymásra helyezett (a) csőtoldatok­alkotta csőoszlophoz. Igen természetes, hogy az egyes festőrá­máknak, ill. az (a) csőtoldatoknak hatásos egymásra szorítása a rajzban föltüntetettől eltérő tetszőleges más módon is foganato­sítható, lényeges csak az lévén, hogy a csőtoldatok abszolút tömitően zárjanak. Ma­gától értetődik továbbá, hogy a festőrámá­kat nemcsak vízszintes helyzetben egymás fölött, hanem függélyes állásban egymás mellett is rendezhetnék el. Az (a) csőtoldatok alkalmazása által, a BZükséges tömítőfölületek a minimumra vannak redukálva és azoknak az ismertetett alakban való kiképzése még azt a jelenté­keny előnyt nyújtja, hogy ha mégis kima­rások előfordulnának, a tömítőfölületeket valamely alkalmas csiszolóanyagnak (carbu­rundum vagy hasonló) segítségével az egy­másra helyezett rámáknak egyszerű ide-oda forgatásával könnyen utáncsiszolhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fonalfestő-készülék azáltal jellemezve, hogy egy ismert módon keringésbe hoz­ható festőfolyadékkal telt zárt vagy nyi­tott kádban, egy vagy több, egymásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom