62234. lajstromszámú szabadalom • Villamos fölhúzással járó egyenfeszültségű óra

kapcsolására szolgáló (4) merevítő oszlophoz erősített (14) zárókilincs akadályozza meg abban, hogy az (5) tekercsrúgó hatása alatt visszafelé forogjon, s így a rúgó lejárjon. A (19) fölhúzó súlynak legalsó helyzetét a (9) kerék kerületére erősített kiálló <39) ütközőpecek biztosítja, (1. ábra) melynek mozgási pályájába az (1) állványlapra erősített s a (9) keréknek majdnem pereméig érő (38) ütközőcsavar nyúlik. A (9) föhúzókötél kerekének (8) agyára vezetőileg erősített áramkapcsoló a szigetelő anyagból készült s egy testet képező (22) és ennél kissé nagyobb átmérőjű (21) gyűrűkből áll. A (22) gyűrű fölülete két részből, ú- m. a (28) és (29) sávból áll. A (28) sávon a (6) tengellyel és így az óra fémrészeivel tetszésszerinti módon áramvezető összeköttetésben lévő fémrész is van elrendezve (7. ábrán vonalkázva), míg a (29) sáv fölülete valamivel magasabban fekszik, mint a (28) sávé, de azért alacsonyabban, mint a (21) peremgyűrű fölülete. A (28) és (29) sávok két helyen, vagyis a <28) sávon lévő fémes vezetőfölületnek (30) és (30')-vel jelölt két szélén egymásba átmennek úgy, hogy a (28) sávon lévő áramvezető résznek (30) szélén nyugvó (27) helytálló kontaktus a (9) keréknek és így a rajta lévő áramkapcsolónak elforgásakor a (28) sávon lévő vezetőfölületnek (30') Bzéléig csúszik, (4. és 7. ábra) s ebben a pillanatban a (29) sávra csappan, mely tehát már nem áramvezetőfölület s a (9) keréknek s így a rajta lévő áramkapcsolónak az előbbivel ellenkező irányban történő visszaforgásakor a (27) kontaktus a (29) nem vezető sávon visszafelé csúszva ismét a (28) sávon lévő áramvezető fölüiet (30) kezdőszélére csappan ós így a (27) kontaktus az áramkapcsolónak lengő mozgásánál egy zárt vonalú pályát ír le (7. ábrán pontozott vonallal jelezve). A (27) kontaktus a (23) rugalmas fémszalagnak végét képezi, mely fémszalag a <2) állványlapra (36a) és (36b) csavarok segítségével erősített (25) szigetelő lapon szilárdan fölhelyezett (24) lemezhez van erősítve, és pedig oly módon, hogy a (23) áramvezető szalagot, valamint az ennek folytatását képező (26) vezető drótot fölvevő (40) orsó a (24) lemezben csavarmenetek s a (41) és (42) csavaranyák segítségével beállíthatóan van elrendezve s mindenkori helyzetében a (43) csavar által rögzíttetik (1. ábra). A (40) csavarorsónak és így a *(27) kontaktusnak beállítása arra szolgál, hogy bizonyos határok között változtathassuk azon időpontot, midőn a (27) kontaktus a (30) vagy (30') helyzetet az áramkapcsolónak és így közvetve a (9) keréknek és a (19) fölhúzó súlynak bizonyos helyzeténél elfoglalja, vagy más szóval, hogy változtathassuk a (15) solenoid működésbe lépésének a (19) fölhúzó súly helyzetéhez viszonyított időpontját. A (27) kontaktus (23) szára a kontaktus pályájának helyes befutása céljából úgy van meghajlítva, hogy állandóan az áramkapcsolónak (21) peremgyűrűjéhez simulni igyekszik, ami által biztosítva van az, hogy a (27) kontaktus a (30') pontról a kissé magasabban fekvő (29) sávra fölcsappan. A (25) szigetelő lapra van még erősítve a (37) csavar segítségével az áramvezető drót (35) másik vége, ahonnan a rugalmas (34) szalag nyúlik lefelé s szabad végével a (25) szigetelő lapra szerelt (32) szénellenálláshoz a (33) könnyen olvadó híd segítségével van erősítve. A (34) rugalmas szalagnak az a törekvése, hogy ha a biztosítékot képező (33) híd fölmelegszik és elolvad, akkor a (34) szalag a (34a) helyzetbe ugrik és így az áramvezetés meg van szakítva. A (32) szénellenállás egyébként a (31) vezeték útján a (15) solenoid tekerccsel s a (36) vezeték útján a (2) állványlap egy csavarjával áll összeköttetésben s arra is szolgál, hogy a (27) kontaktusnak határhelyzetébe való csappanásakor az esetleges szikraképződést megakadályozza. A készülék működési módja ezekután a következő: Tegyük föl, hogy az óra nincs fölhúzva s a (27) kontaktus éppen a (30) ponton van, vagyis az áramkör éppen most záródik. Az áramkör az áramforrásból a (35, 37, 34, 33, 31, 15, 28, 27, 23, 24 és 26) részeken keresztül halad, s így ha az