62108. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet valamely lengő testen fölfüggesztett inga egyensúlyi helyzetének föntartására
— 7 — Mn Po cos . ,8. G-. s. cos. * . sin . 1. t — (m„ m'„) es - Mv = — Po g kell hogy legyen, ahol (g) a nehézségi erő okozta gyorsulást, (G) az (A) főinga (és valamennyi rajta elrendezett rész) súlyát, (s) a főinga súlypontjának az (ra) fölfüggesztési ponttól mért távolságát (v. ö. 7. ábrát) és fí azon szöget jelöli, melyet az (m, b) egyenes (5. ábra) az (Y) tengellyel bezár. Továbbá föltételezzük, hogy az a szöget az (X) tengelynek egyik önkényesen pozitívnak fölvett részétől kezdve, mely a 6. ábrán nyíllal van megjelölve, az óramutató mozgási irányában pozitívnak számítjuk és hogy mint a rajzon föltüntetett példaképem elrendezésnél is, az (U)-tengely pozitív részét az óramutató mozgási irányában 90°-kal el kell forgatni, hogy azt a (V) tengely pozitív részével födő helyzetbe hozhassuk (6. ábra). Azonkívül föltesszük, hogy a 9 szöget az (0, m) egyenestől kezdve (5. ábra), az (x) tengely pozitív oldaláról tekintve, az óramutató mozgási irányában pozitívnak számítjuk. Most még csak a két (8) és (9) fő föltételei egyenlet további kifejtésére van szükség. Tegyük föl e célra, hogy az (F2) és (J) segédingák kilengési szögeit, melyeket 9-vel, illetőleg 9x -gyel jelölünk, az (U), illetőleg a (V) tengely pozitív oldaláról tekintve, a segédingák középállásától kiindulva, az óramutató mozgási irányában pozitívnak számítjuk. Továbbá föltesszük, hogy a vizsgált pillanatban, melyet- a (t) idő állapítmeg, ugy a hajó, mint a két segédinga pozitív értelemben forog és hogy a fu <pés <px szögek egyidejűleg pozitív értékkel bírnak. Az ágyútorony szögállása legyen úgy megválaszva (mint a 6. ábrán), hogy a pozitív hegyesszög. Az (a5, f3, Npl) áramkörre nézve tekintsük az áram azon irányát pozitívnak, melynél az áram az (a5) armaturatekercselésnek a (c2) mágnesállvány fölső pólussarúja alatt lévő részében az (U) tengely pozitív irányában tehát az 1. ábrát tekintve, a szemlélő cos . |3. G . s . sin . *. sin . X . t. — (rnv + m'v ) 9 felé folyik. Az áram pozitív iránya legyen egyszersmind az (a5, c2) *és (fB, a6) induktorokban létrejövő elektromotoros erőkre nézve is a pozitiv irány. Föltesszek továbbá, hogy az áram a (t) időpontban pozitiv irányú. Ha a hajó, középállásából az óramutató mozgási irányában 9 szöggel elfordult, egyidejűleg az (állandóan függélyesen lecsüngőnek képzelendő) (A) főingához képest az (al) csapok tengelye körül, ugyanazon értelemben, a <px = 9. cos . (v. ö. 6.) egyenletet szöggel a (C) keret is elforgott. Ekkor a (c2, a5) induktorban egy (E) elektromotoros erő jön létre, mely az induktor mágneses mezeje erősségével, az (a5) armaturad©i tekercselés teker vény számával és a szögsebességgel arányos. Ha a mágneses mező erősségének, az armaturatekercselés tekervényszámának és az arányossági tényezőnek szorzatát az (állandó) (N) mennyiséggé foglaljuk össze, az elektromotoros erő számára e kifejezést kapjuk: át vagy E = N . ©„. 1. cos.% . cos.11 10 E = N Az (N) mennyiséget pozitívnak tekintjük, ha a (c2) mágnesállvány fölső pólusa, amint az a (K) vezetékben a gerjesztő áramnak az 1. ábrába berajzolt nyíl irányának megfelel, északi pólus és negatívnak, ha az déli pólus. Amint az 1. ábrán látható, az (E) elektromotoros erő pozitiv, ha az (N) mennyiség pozitiv és előjelét az (N) mennyiséggel egyidejűleg változtatja. A 10. egyenlet tehát az értelmet tekintve is helyesen adja meg az (E) elektromotoros erő nagyságát.. Az (a6, f3) induktornál az (e) elektromotoros erő számára, ha az (N) mennyiségnek megfelelő értéket (n)-nel jelöljük 'és az előjeltől egyelőre eltekintünk, e kifejezést kapjuk: e —. n dt:
