62105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

- 5 -gában a (2) csőnek a (3) kamrával szomszédos, vízszintes részében vannak elrendezve, mely elrendezés a szerkezeti kiképzésre nézve némely esetben előnyös. A 4. ábrában látható foganatosítási alaknál a (3) kamra fölött a (12) kiegészítő kamra van kiképezve; ezen két kamra a •(13) cső útján közlekedik egymással, melyet az előbbi foganatosítási alaknak (11) szelepéhez hasonlóan működő (14) szelep vezérel. Ezen kiképzés a következő körfolyamot teszi lehetővé: A szivattyú munkalökete alkalmával a <3) kamrában lévő folyadék a b-b szintről emelkedik meg és a (14) szelep nyitva van Miközben a folyadék a (3) kamrában megemelkedik, a (3, 12) kamrában lévő levegő komprimáltatik mindaddig, míg a folyadék a (14) szelepet el nem zárja. Magában a <3) kamrában lévő levegő tovább is és pedig mindaddig komprimáltatik, míg az (5) szelepek meg nem nyílnak, amikor is a folyadék a (6) légüstbe áramlik. Mihelyt a folyadékoszlop nyugalomba jött, a (3) kamra tetejében lévő levegő első sorban is mindaddig expandál, míg annak nyomása a (12) kamrában uralkodó nyomást el nem éri, mely pillanatban a (14) szelep kinyílik és úgy a (3), mint a (12) kamrában lévő levegő egyszerre expandál, mely expanziónak hatása alatt a folyadékoszlop az égési kamra felé azaz visszafelé mozog. A (13) cső és a (12) kamra hengeres fala között lévő gyűrűalakú tér folyadékot vesz föl, mely a (15) csap útján nyomás alatt bo-, csáttatik be 111. a kamrában uralkodó nyomás hatása alatt a (16) csap útján kiszoríttatik. Azáltal, hogy a (12) kamrába több vagy kevesebb folyadékot be, ezen kamrának légbefogadási kapacitását és ezzel együtt az ezen levegőnek komprimált állapotánál rendelkezésre álló energiamennyiséget módosíthatjuk. Ezen szabályozó szerkezet különösen abban az esetben előnyös, amelyben a folyadék a-a szintje változó, mivel ezen szerkezat lehetővé-teszi a fölhalmozott energiának a megváltozott szinttel korrespondeáló szabályozását. Sőt előnyös •ezen szerkezet alkalmazása négylöketű * szivattyúknál is, mivel ezeknél a (14) szelep a szivattyú szelepvezérlő szerkezete segélyével ós akként működtethető, hogy az a folyadékoszlopnak a szivattyúrészben lévő rugalmas párnát komprimáló, befelé irányuló lökete közben elzárva tartassék, a folyadékoszlopnak a friss égési keveréket komprimáló, befelé irányuló lökete közben azonban szabadon kinyílhassék, mely működés azzal a hatással jár, hogy a folyadékoszlopnak a párnát komprimáló löket alkalmával kevesebb, az égési keveréket komprimáló löket számára ellenben több energia kölcsönöztetik. Világos ugyanis, hogy az egyik löket alkalmával az energiát csupán a (3) kamrában, a másik löket alkalmával pedig úgy a (3), mint a (12) kamrában lévő komprimált levegő szolgáltatja. Az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alak a 2. ábra kapcsán leírthoz hasonló, csakhogy a folyadék nagymértékű szintváltozásának megfelelően van szerkesztve. Tegyük föl ugyanis, hogy a folyadék készletnek legalacsonyabb szintje a légüstös kamrák alatt lévő a-a síkban, legmagasabb szintje pedig úgy az ezen kamra, mint a szivattyúrész égési kamrája fölött lévő A-A síkban van. A megfelelő csapokkal fölszerelt (18, 19, 20) légcsövek nyomás alatt álló levegőnek a (3, 6, 7) kamrákba való bebocsátására ill. a levegőnek ezen kamrákból való kibocsátására szolgálnak. Azonkívül a (9) folyadékkibocsátó cső hosszúra van méretezve úgy, hogy a benne áramló folyadék a kívánt hatás elérésére elegendő eleven erőt vesz föl. A (3, 6, 7) kamrákban lévő légmennyiségek kellő módosítása útján már most lehetővé válik az a-a és A-A síkok között változó szintekről folyadékot beszívatni. Az egyik szélső eset az, amelyben úgy a folyadékkészletnek, mint a kiszorított folyadéknak szintje az A-A síkban van. Oly állapotnál, melynél a (3, 6) kamrák kevés vagy semmi levegőt nem tartalmaznak, a (2, 9) csővek egyetlen nyomó' csőnek tekinthetők, melyben a folyadék a szivattyú munkalökete alatt mindaddig gyorsíttatik, míg a szivattyúban lévő meggyújtott gázok nyomása az A-A szinten vagyis az égési r