62105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

kamrában lévő folyadékénál magasabb szinten lévő folyadék helyzeti energiájának megfelelő nyomással egyenlővé nem válik. Ezen pillanattól kezdve a (9) csőben lévő folyadék a (2) csőben lévőtől függetlenül mozog tova és a (17) cső, valamint a (4) szelepek útján friss folyadék áramlik be, mely a (9) csőben tovamozgó folyadékot követi, míg a (2) csőben lévő folyadék az A-A szintnek megfelelő nyomás folytán meglassul, majd nyugalomba jön, hogy azután ellenkező irányban mozogjon el, mely elmozgás az(l) kamrábairányuló kompressziólöketnek felel meg. Minthogy a (17) cső úgy a (2), mint a (9) csövet táplálhatja, a (9) csőben lévő folyadéknak nem kell áramlási irányát megváltoztatnia és így igen nagy folyadékmennyiség fog kibocsáttatni. Világos, hogy abban az esetben, amelyben a folyadékkészletnek A-A szintje az égési kamrában lévő folyadék középszintjéhez közelebb esik, a kompressziólöketet előidéző, rendelkezésre álló helyzeti energia csekélyebb lesz. Ezen hiányt azáltal pótolhatjuk, hogy a (6) kamrába több levegőt bocsátunk be vagyis a (2) csőben nagyobbmértékű elmozgást és így hosszabb visszairányuló löketet teszünk lehetővé, amikor is az égési kamrában a kompressziónak kívánt foka biztosíttatik. Ha az A-A szint annyira sülyed, hogy a szivattyú fölötti oszlop helyzeti energiája az említett működéshez többé nem elegendő, akkor a (3) kamrába bebocsátott légmennyiséget növeljük, amikor is a visszairányuló lökethez szükségelt energia ezen levegőnek a máirészletezett módon történő komprimálása révén fölhalmoztatik. A másik szélső eset vagyis az, amelyben a folyadékkészlet afc a-a szinttel bír, megegyezik a 2. ábra kapcsán részletezett esettel, amelyben a (3) kamrában komprimált levegőnek a légköri nyomás alá történő expandálása lehetővé teszi azon vakuumnak létesülését, mely a folyadéknak az a-a szintről (a jelen esetben) a (17) cső útján történő fölszívásához szükségeltetik. Ekként a különböző (3, 6, 7) kamrákban lévő légmennyiségeknek a folyadékkészlet szintjével > korrespondeáló, akár kézzel, akár önműködően történő módosításával lehetővé válik egy és ugyanazon szerkezetet valamennyikülönböző szintnél aként használni, hogy az égési kamrában a szivattyú hatásos működéséhez szükségelt koropressziónyomás biztosíttassék. A 6. ábrában föltüntetett foganatosítást alaknál a folyadék EZ 9í"3> szintről a c-c szintig emeltetik és a szivattyúnak (1) égési kamrája az a-a szint alatt van. A (2) nyomócső a (9) csőbe megy át, ahol is a két cső átmeneténél a folyadékot bebocsátó (4) szelep van elrendezve. A szivattyú munkalökete közben a (4) szelep el van zárva és a (2, 9) csővekben lévő folyadék gyorsíttatik. Ezen csövek egymáshoz és a folyadékszintekhez képest akként vannak méretezve, hogy a (2) csőben lévő folyadék eleven ereje előbb emésztődik föl azaz ezen folyadék hamarább jön nyugalomba, mint a (9) csőben tovamozgó folyadék. A (2) csőben nyugalomba jött folyadék már most visszafelé mozog, amikor is a (4) szelep* útján friss folyadék áramlik be, mely egyrészt a (2) csőbe tódul, másrészt a (9) csőbe áramlik, hogy az ebben még tovamozgó folyadékot kövesse. Ennek megtörténtével, ha négylöketű szivattyúról van szó, az (1) kamrában lévő égési termékek kihajtása és a rugalmas párna komprimálása, majd a második kifelé irányuló löket és friss keverék beszívása következik be, mely keve^ rék komprimálására lehetővé válik a c-c szint és az égési kamra között lévő teljes magassági különbözetet fölhasználni és így nagy kompressziófokot biztosítani. Másrészt abban az esetben, apielyben a (9) csőben lévő folyadék tömege oly nagy, hogy az áramlás folytonossága biztosíttatik, ezen CBŐben a folyadék nem fog visszaáraralani és a kompresszió az a-a szint és az (1) kamra közötti szintkülönbözettől fog függni. Mindkét esetben az (1) kamrának eléggé mélyen való elhelyezésével nagyobb kompressziófok . érhető el, mint oly esetben, amelyben csak az a-a és c-c szintek közötti különbözet állana rendelkezésünkre. A leírt gépnek pontos működése főleg a