62105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

azaz eleven erőt vesz föl, mely részben az •égési termékeknek szokásos kitolására és az égési kamrában levő rugalmas párna komprimálására, részben pedig friss folyadék beszívására használtatik föl. A folyadékoszlop az imént említett rugalmas párna kiterjedése folytán újból kifelé mozog, amikor is az égési kamrába friss égési keverék szivatik be és az első sorban említett vagyis a kibocsátóesőnél lévő rugalmas párna komprömáltatik. Ezen párnának expandálása a folyadékoszlopnak második befelé mozgását •és ezzel együtt az égési kamrában lévő friss égési keveréknek komprimálását okozza. Némely esetben célszerű az imént részletezett körfolyammal kapcsolatban, ismert módon, arról is gondoskodni, hogy minden körfolyam alatt, az égési keverék túlmenynyiségben bocsáttassék be, hogy azután maga a fölös mennyiség ismét kihajtassék, miáltal, ha az első kifelé mozgás alkalmával öblítő levegőt is bocsátunk be, a folyadékoszlopnak nagyobbmértékű mozgását érjük el. A megemelt vagy már különben is kellő magassági helyzettel bíró folyadékmennyiséget egy más ^készletből származó friss folyadéknak a folyadékoszlop befelé mozgása közben történő beszívatására felhasználandó, célszerű az égési kamrát a friss folyadék készleténél alacsonyabb szinten elrendezni, amikor is minthogy a folyadékot bebocsátó szelep az égési kamrától meglehetős távolságban van, kellő folyadéktömeg fog a kamra és folyadékot bebocsátó rész között alternatív mozgást végezni. így ipld. a folyadékoszlop az égési kamrából első sorban is a folyadékbebocsátás pontjáig, majd ezentúl, oly pontig nyúl, mely magasabb szinttel azaz nagyobbb nyomásbír. Ha már most az égési kamrában elégés és expanzió következik be, akkor az egész folyadékoszlop kihajtatik mindaddig, míg az oszlopnak azon részénél, melynél a friss folyadék bebocsátása történik, oly kis nyomás nem létesül, mely tényleg a folyadék beáramlását okozza. Azáltal, hogy az egész folyadékoszlop azon részének hosszát, mely j ftá égési kamra és a folyadékot bebocsátó | szelep között van, az utóbbin túlnyúló rész hosszához viszonyítva megfelelően méretezzük, oly- működés válik lehetővé, melynél az első rész eleven ereje hamarább emésztődik föl, mint amásodiké és melynél az első rész a folyadékszívó szelep és az égési kamra közötti szintkülönbség folytán a kamra felé visszatérni kezd, mielőtt a másik rész nyugalomba jött volna. A kívánt működéshez tényleg nem is szükséges, hogy a folyadékoszlop második része áramlási irányát megváltoztassa, minthogy az első résznek a másodiktól való elválása friss folyadéknak a két réBZ közzé való beáramlását okozza vagy lehetővé teszi, amikor is az első oszloprésznek esési energiája részben friss folyadéknak a szívószelep útján az oszlopba való beszívására, részben pedig az égési termékeknek kiszorítására ós az égési kamrában levő rugalmas párnának komprimálására használtatik fel úgy, mint az előbbi esetben. A körfolyamnak további részében a kamrában levő rugalmas párnának expanziója a folyadéknak második kifelé mozgását okozza, míg a folyadékoszlop első részének vagy az egész oszlopnak a magasabb szint 111. nagyobb nyomás folytán föllépő, a kamra felé visszatérő tendenciája a második befeléirányuló löketet eredményezi, amikor is a friss égési keverék komprimáltatik. Abban az esetben, ameiyben az égési kamrának a folyadékot bebocsátó rész szintje alatti elrendezése nem mutatkozik célszerűnek, a szintkülönbözet helyett nyomáskülönbözetet, használunk föl a friss folyadék beszívatására. Ily nyomáskülönbözetre a legkönnyebben azáltal tehetünk szert, hogy az égési kamrában lévő gázokat a légköri nyomás alá, mindaddig expandáltatjuk, míg a friss folyadéknak a folyadékoszlop második befelé irányuló lökete alatti, kívánt beszívására elegendő részleges vákuum nem létesül. Világos, hogy a folyadékoszlopnak első részét a szivattyú segélyével a fölső szintig ill. nyomásig fölszorított vagy már különben is ily nyomással bíró folyadéktól vaíó megkülönböztetés céljából kisnyomású folyadéknak nevezhetjük; ehhez képest a talál*