62105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép folyadékok emelésére

- 3 — mány lényege azáltal fejezhető ki, hogy a találmány szerint a szivattyút akként működtetjük, hogy a szivattyúba, a folyadékoszlopnak az égési kamrától távolabb lévő végénél friss, kisnyomású folyadék szivatik be. A mellékelt rajznak 1—6. ábráiban a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására szolgáló gépnek, a jelen esetben szivattyúnak több példaképeni alakja, vázlatos függélyes metszetben van föltüntetve: megjegyzendő, hogy'ezen ábrákban a nyomócső, melyben a folyadékoszlop ide-odajár, csak részben, a tulajdonképpeni szivattyú pedig, mely akár a kettős, akár a négyes típusnak megfelelően lehet szerkesztve, csak az 1. és 6. ábrákban és ezekben is csak egészen vázlatosan, az (1) égési kamrát képező része által van szemléltetve, minthogy a találmány tárgyánál, amint említetett, első sorban is a nyomócsőnek az égési kamrától távolabb fekvő végénél lévő géprészek jönnek tekintetbe. A fölfelé görbített (2) nyomócső (1. ábra) a (3) légüstbe torkol, melyben alul, a folyadékot bebocsátó (4) visszacsapó szelepek, ezek fölött pedig a folyadékot kibocsátó (5) visszacsapó szelepek vannak elrendezve. Az (5) szelepek fölötti rósz levegő fölvételére szolgál. A kibocsátó szelepeket és a (3) légüstnek fölső részét a (6) kibocsátó kamra veszi körül, mely szintén légüst gyanánt szolgál, A (3) légüstnek alsó része és a (4) szelepek körül a folyadékkészletet fölvevő (7) kamra van elrendezve, mely a jelen esetben nyitott tartályt képez. A gép, mely még a kisnyomású folyadékot szolgáltató (8) és a nyomás alatt álló folyadékot kibocsátó (9) csővel van ellátva, a következőképpen működik: Mihelyt az (1) égési kamrában elégés és expanzió következik be, a (2) nyomócsövet kitöltő folyadékoszlop a kamrából kihajtatik, amikor is, minthogy az összes (4, 5) szelepek zárva vannak, a (3) légüstben lévő levegő az ezen üstben megemelkedő folyadék hatása alatt komprimáltatik. Mikor a (3) légüstben létesült nyomás a (6) kamrában uralkodó nyomást eléri ill. azt meghaladja, akkor az (5) szelepek kinyittatnak azaz a folyadék a (6) kamrába és ebből, a (9) cső útján, kiáramlik, amikor is a (6) kamrában lévő komprimált levegő az áramlásnak kisebb- vagy nagyobbmértékű folytonosságát biztosítja. Mihelyt a folyadékoszlop eleven ereje a folyadéknak a (6) kamrába való beszorítása folytán fölemésztetett, amikor is a folyadék nyugalomba jön, az (5) szelepek záródnak, mely záródást, valamint a (4) szelepeket is, kis feszerővel bíró rúgók segítik elő. A (3) légüstben már most komprimált levegő van, melynek expandálása a folyadéknak az (1) kamra felé való visszaáramlását okozza, amikor is a folyadékoszlop eleven erőt vesz föl úgy, hogy a mozgását azután is foly» tatja, miután a (3) légüstben lévő levegőnyomása azon nyomásig csökkent, melynél a (4) szelepek kinyílnak és így a (7) .kamrából friss folyadékot bocsátanak be, mely azután a mozgó folyadékoszlopot követi. Kettős tipusú szivattyú esetén a mozgó folyadékoszlop a körfolyamnak ezen részében, az (1) kamrában lévő friss égési ke^ veréket komprimálván nyugalomba jön, amikor is gyújtás következik be és így a körfolyam ismétlődik, míg négyes tipusu szivattyúnál a folyadékoszlop azáltal jön nyugalomba, hogy a kamrában egy rugalmas párnát komprimál, melynek kiterjedése a második kifelé irányuló löketet és a (3) üstben lévő levegő komprimálását okozza, mely levegőnek expandálásakor azután a folyadékoszlopnak az (1) kamra felé történő második visszaáramlása és a friss égési keverék komprimálása következik be. A jelen esetben a folyadékkészlet a (4) szelepek fölött lévő a-a szinttel bír. Ezzel szemben a 2. ábrában látható foganatosítási alaknál az emelendő folyadék a-a szintje a (4) szelepek alatt van; ennek megfelelően a szivattyú munkalökete alatt a (3) légüstben komprimált levegőben fölhalmozott energiának akkorának kell lennie, hogy egyrészt a friss folyadék az említett levegő expandálásakor az a-a szintről megemelkedjék és a (4) szelepek útján beáramolják ós hogy másrészt az (1) kamrában a kívánt