62077. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai pörkölőkemence

Iiőmérséklete dacára, alig eltérő hőmérsékletet fog fölvenni, meíy hőmérsékletnek magassága, a tüzelés intenzivitásának változtatása által könnyen szabályozható. A mellékelt rajzon a találmány tárgya több kiviteli alakban van ábrázolva. Az 1. ábra az egyik kiviteli alak hosszmetszetét mutatjfi, a 2. ábra az ehhez tartozó alaprajz, a 3. ábra pedig az 1. ábra III—III vonala szerinti függélyes metszet, a 4. és 5. ábra egy .kétemeletes kemence hosszmetszete és alaprajza, a 6. és 7. ábra pedig redukáló ércpörköléshez, ill. kovandércek pörköléséhez való háromemeletes kemence, míg 8., 9. és 10. ábra kisebb termelésre szánt, egyemeletes kemencének különleges kiviteli alakját mutatja hosszmetszetben, alaprajzban, ill. az x—x vonal szerinti metszetben. Az 1—3. ábrabeli kiviteli alaknál az egy pörkölőfölülettel és alatta elrendezett fűtéssel bíró kemence nagyobb számú U-keresztmetszetű rövidebb (1) csatornákból vagy vályúkból és két hosszabb, a kemence egész szélességére kiterjedő (2) vályúból áll, amelyeknek (3) fenekei képezik a pörkölő fölületeket. Ezen vályúk (4) oldalfalai fölváltva a külső (5) kemencefalhoz és a belső (6) közfalhoz csatlakoznak olykép, hogy az egész vályúrendszer párhuzamosan futó csatornákból képezett önmagában zárt labirintust képez. A csatornák falai és fenekei a mindenkor szükséges pörkölési hőmérséklethez képest • öntöttvas, cserép vagy más tűzálló anyagból állhatnak. Az összes (1) és (2) vályúkban (7) szállítócsigák vagy efféle továbbító szerkezetek vannak elrendezve, amelyek a (8) csapágyakban ágyazott (9) tengelyeken (10) kúpkerekek segélyével forgattatnak úgy, hogy az anyag a 2. ábrán berajzolt (a) nyilak irányában továbbíttatik. Az Cl) és (2) vályúk a (11) vas- vagy cseréplapqkkal vannak befödve. A (12) tűzhely szén-, olaj- vagy szénportüzeléshez lehet berendezve. A fűtőgázok az egymással párhuzamos (13) csatornákon a (b) nyilak irányában ide-oda vezettetnek úgy, hogy ilyképp az összes (3) vályúfenekek alatt mindig a vályúk irányára merőleges irányban áramlanak és a (14) kéményen távoznak. Az alúl (15) tolóajtóval elzárható (16) tölcséren át meghatározott mennyiségű -pörkölendő anyagot vezetphk a pörkölőfölületre, ill. a vályúkba, mire a (15) tolóajtót elzárjuk. A pörkölés a szállítócsigákkal való intenziv és folytonos keverés és továbbítás következtében gyorsan megy végbe, mialatt az anyag az (a) nyilak irányában az összes vályúkon végighalad. Ha a kemencéből vett anyagpróbából megállapítottuk, hogy a pörköfés a kellő fokot elérte, akkor a (17) tolóajtót kinyitjuk és az anyagot a (18) csatornán bebocsátjuk. Ezután a (17) tolóajtó elzárása és a (15) ajtó kinyitása által friss anyagot adagolhatunk be. Olyan ércek pörkölése, amelyek összetétele állandó, természetesen folytatólagosan is történhetik, ebben az esetben úgy a (15), mint a (17) tolóajtókat állandóan nyitva tartjuk úgy, hogy a friss anyag a (16) tölcséren állandóan hozzá-, a készre pörkölt anyag pedig a (18) csatornán állandóan elvezettetik. A pörkölés időtartamát a szállítócsigák fordulatszámának változtatása által szabályozhatjuk. Minthogy a pörkölendő anyag mindig fölváltva a kemence külső falától annak közepe felé és fordítva mozog, úgy rövid időközökben kénytelen a kemence hidegebb és melegebb zónáin áthaladni- s eönélfogva az érc hőmérséklete, dacára a vályúfenekek különböző pontjain előálló különböző hőmérsékleteknek, kiegyenlítődik és az anyag egész tömegében közel állandó marad. A kemence különböző helyein elrendezett (19) pyrometereken a hőmérsékletet mindig ellenőrizhetjük. A pörkölési gázok emellett kénytelenek a vályúkon végig ugyanazon hosszú utat megtenni, mint az anyag, miáltal kellően telíttetnek és a (20) kéményen át távozhatnak. Ily kemence pl. igen előnyösen alkalmazható a cinkfény lepörkölésére, amelynél az ércet csak a pörkölés elején egészen a kéü