62077. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai pörkölőkemence

tneggyuladásáig és végén az úgynevezett agyonpörköléshez kell hevítenünk úgy, hogy aránylag kevés és alacsony hőmérsékű fütő­gázra van szükség. A 4. és 5. ábra oly kétemeletes (C) és (D) kemencét ábrázol, amelynél az (A) és (B) fűtőcsatornarendszerek az egyes emeletek alatt vannak elrendezve. Az ily kemence főként kovandpörkök és rézkovandtartalmú klórozó pörkölésére alkalmas. A fűtőgázokat a (12) fűtőberendezéssel ellátott (A) fűtőcsatornákból a (21) könyök­csövön keresztül mindaddig >a fölső (9) pörkölőemelet (1) vályúiba vezetjük, míg a pörkölendő anyag oly hőmérsékletet nem vett föl, amelynél az (S03 ) gázok fejlődése kezdetét veszi. Erre elzárjuk a (22) tolóajtót, kinyitjuk a (23) tolóajtót és a fütőgázokat a (24) könyökcsövön és az alsó (C) pörkölőemelet alatti (B) fűtőcsatorna rendszeren keresztül a (14) kéménybe vezet­jük. Azután megnyitjuk "a, pörkölő gázveze­ték (25) tolóajtaját és a fölső (D) emelet pörkölési gázait a (26) vezetéken és az alsó <C) emelet vályúin keresztül a (20) kémény­hez vezetjük. A (15, 15') és (17) tolóajtók az anyag hozzá-, ill. elvezetésére szolgálnak. A többi számok azonos alkatrészeket jelez­nek, mint az 1—3. ábrákon. A 6. és 7. ábra egy több emeletes ke­mencét mutat főként redukáló ércpörkölés­hez és kovandok pörköléséhez. Minthogy a 'redukcióhoz általában magasabb hőmérsék­let szükséges, természetesen forróbb fűtő­gázokra is van szükség, amelyek melege több pörkölőemelet elrendezése által jobban hasznosítható. A (12) fűtőberendezés ennél az elrendezésnél az alsó (6) pörkölőemelet alatt van elrendezve. A fűtőgázok a (c) nyilak irányában a (27, 28) vezetéken és a <C, D) és (E) emeletek alatti (B, A) és'(F) fűtőcsatornákon keresztül vonulnak a (14) kémény felé. A pörkölési gázok az (i) nyilak mentén a (29, 29') vezetékeken és vala­mennyi pörkölőemelet összes vályúin halad­nak és a (20) kéményen távoznak. Ha azon­ban a pörkölési gázok értéktelenek, akkor az (A) és (P) fűtőcsatornarendszereket el­fagyjuk és a fútőgázokat az alsó (B) fűtő­csatornarendszerből közvetlenül a fölötte lévő pörkölőemeleteken, ill. ezen pörkölő vályúin a (29)-el jelölt vezetékekhez hasonló csövek segélyével vezetjük keresztül. A 8., 9. és 10. ábrákon egy emeletes kemencét látunk más elrendezésű pörkölő­vályúkkal, amely főként kisebb termelésre van szánva. A (7) szállítócsigák merőlegesen vannak elrendezve egy kisebb átmérőjű és nagyobb fordulatszámmal forgatott (39) csi­gára. A (31) tüzelőcsatornák pedig ez utóbbi­val párhuzamosan és a nagyobb szelvényű (1) vályúkra merőlegesen vannak elrendezve. Természetesen a föntebbb említett elren­dezési elv szemelőtt tartása mellett a ke­mence szerkezete még sokféle változatban vihető ki, egy vagy több emeletes kemence alakjában aszerint, hogy milyen célt akarunk vele elérni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mechanikai pörkölőkemence, oxidáló, re­dukáló, vagy klórozó ércpörkölésre, jel­lemezve párhuzamosan elrendezésű csa­tornákból alkotott önmagába visszatérő csatornarendszerrel biró széles pörkölő­fölület által, amelynek csatornáiban a 1 pörkölendő anyag szállítócsigák vagy effélék segélyével szakadatlanul ide-oda menő és tovahaladó mozgásban tartatik mimellett a pörkölőfölület alatt vagy fölött elrendezett fűtőcsatornák az anyag­szállítócsatornák irányára merőlegesen vannak elrendezve úgy, hogy a pörkö­lendő anyag állandóan az összes fűtő­csatornák fölött s ennélfogva a pörkölő­fölület különböző hőmérsékletű helyei fölött ide-oda vándorol, minek folytán a kemencében e hőmérséklet teljesen ki­egyenlítődik. 2. Az 1. igénypontban védett pörkölőkemence foganatosítási alakja, jellemezve a ke­mence harántirányában egymással pár­huzamosan elrendezett szállítócsatornák által, amelyek a kemence mindkét olda­lán annak közepéig terjednek és fölváltva egyik és másik végükön közlekednek oldalán pedig végigmenő harántcsator-

Next

/
Oldalképek
Tartalom