62006. lajstromszámú szabadalom • Rapülőgép

rabok a merev (33) rész nyílásain haladnak át. Hogy a tartófölületek föl- és lemozgásánál akadás ne lépjen föl, a fölületek meggörbített (35b) bordával vannak ellátva (7a. ábra), mely a bádogsávbol álló {36a) gyűrűszerű részt tartja. A (12—22) csődarabok (37b) hasítékokkal vannak ellátva, melyeken (38) csapok haladnak át; az utóbbiak a gyűrűalakú (36a) rész (37a) hasítékaiba lépnek be. A (38) csapok tehát úgy függélyes, mint vízszintes irányban is szabadon mozoghatnak úgy, hogy a tartófölületek a csődarabok mentén föl- és lemozgathatók, anélkül, hogy a részek megakadnának. A röpülőgép farkrésze szintén hajlékonyra van készítve és e célra (39, 40, 41, 42. és 43) csőszakaszok sorából van öszszeállítva (8. ábra). Ezek a szakaszok, melyek szövettel bevont lécekből vagy hasonlókból állnak, egymáshoz képest mozgathatok és ÍIZ (1) köpennyel összekötött (39) csőszakasz az (1) köpenyhez képest is mozgatható. Ennekfolytán a röpülőgép farkvége fölfelé vagy lefelé hajlítható, mint ez a 8. ábrán pontozott vonalakkal jelölve van. A (40, 41, 42 és 43.) csőszakaszokból oldalt (44) és (45a) stabilizálófölületek (3. és' 4. ábra) állnak ki, melyek a farkrész fölfelé illetve lefelé való görbítésénél szintén megfelelően görbíthetők. Mint azt a 8. ábra mutatja, az (1) köpeny hátsó vége a gyűrűalakú (43a) csapággyal Tan ellátva, melybe a (39) csőszakasznak kissé összehúzott mellső vége van beillesztve. A (39) csőszakasz és az (1) köpeny vége közötti, valamint az egyes csőszakaszok közötti csuklós összeköttetés a 9. ábrán látható. A csőszakaszoknak egymásba kapaszkodó végein az üreges (44a) tengely •halad át, mely k^t részből áll; a tengelyrészek belső végei egymástól bizonyos távolságban állnak. A tengely részeit a forgó (45) hüvely veszi körül, melyen két (46, 47) kötéltárcsa van megerősítve. A (44a) tengelyszakaszok végei között a (45) hüvely a hosszúkás (48) nyílással van ellátva. A <42) csőszakakasz hátsó vége és a (43) cső.zsakasz mellső vége közötti Csuklós kapcsolatot a (49) cső képezi. Ennekfolytán az egyes szakaszok egymáshoz képest és a (39) csőszakasz az (1) köpenyhez képest is könnyen mozgatható. A 8. ábrán azok a dróthuzalok is föl vannak tüntetve, melyek által a csőszakaszok fölfelé, illetve lefelé mozgathatók. Mint azt a rajz mutatja, a (43) csőszakasz belső végén fölül a (48a) drót van megerősítve, mely előre a (45) hüvely köré vab vezetve és e hüvelyen van megerősítve. A drót szabad vége azután hátra visszavezet-, tetik és a (43) csőszakasz belső végének alsó részén van megerősítve. Ha tehát 'a (42) és (41) csőszakaszok közötti csuklós' kapcsolatot képező (44a) üreges tengely köré helyezett (45) hüvely az óramutatóval ellentétes irányban forgattatik, akkor ezáltal a (43) csőszakasz a (49) cső körül fölfelé huzatik. Ha ellenben a (45) hüvely áz óramutató irányában forgattatik, akkor 'a (43) csőszakasz lefelé huzatik. Hasonlóképen húzhatók a többi csőszakaszok egy hasonló dróthuzal által fölfelé vagy lefelé. ' A (45) hüvelynek az egyik vagy másik irányban való forgatását két drót létesíti, melyek a (45) hüvelyen ülő (46, 47) kötéltárcsák körül vezettetnek. E drótok szabad végei a forgatható (45) hüvely hosszúkás (48) nyílásán vezettetnek át és az előttük fekvő hüvelyek nyílásain is áthaladnak, mire a drótok az (1) köpenyen belül a (103) csuklólánc (14. ábra) egyik végére erősíttetnek. A drótok másik vége a csuklólánc másik végén van megerősítve. A (41, 40) csőszakaszokat továbbá a (40, 39) csőszakaszokat és a (39) csőszakaszt az (1) köpennyel összekötő üreges tengelyek forgatható (45) hüvelyén elrendezett kötéltárcsákon szintén drótok haladnak át, melyeknek szabad végei a (103a) csuklólánc (14. ábra) két végén vannak megerősítve. A dróthuzalok egyik vagy másik végének meghúzása által tehát a (39—43) csőszakaszok fölfelé, illetve lefelé hajlíthatok. A (42, 43) szakaszok a (39) és (41) szakaszoktól függetlenül lefelé mozgathatók, mint ezt a 8. ábrán pontozottan jelölt vonalak jelzik. A (42) éa (43) szakaszoknak ezen független beállítását a (79)