61930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mindenféle oldatok, különösen cukoroldatok koncentrálására fagyasztás, kihatás és elpárologtatás útján

— 2 — zel hűtjük, a lé újból való koncentrálását | azáltal végezhetjük, hogy fűtő közeg gyanánt azon vizet használjuk, amely a hűtő ' gép kondenzátorából körülbelül 25° C.-on ömlik ki. Ezen föltételek mellett azonban a termelési hányad elég csekély; előnyösebb, ha ezen melegítő víz, hőmérsékletét körülbelül 40—50° C.-ra növeljük és pedig azáltal, hogy a víznek gáz- vagy olajmótor köpenyében vagy gőzgép kondenzátorában való keringéséről gondoskodunk. Ha vákuummal működő és a kiömlésig fokozatosan körülbelül 15°C.-ig csökkenő, említett vízzel, hűtött koncentráló berendezésektől álló telepet alkalmazunk és ezeknek kondenzátorait fokozatosan 0° C.-ig csökkenő hőfokon vízzel hűtjük, ugyanazon vizet keringés útján újra fölhasználjuk és pedig a lé elpárologtatására, a fogyasztó gép kondénzátorában lévő folyósítható gáz csöppfolyósítására és a gázzal- vagy szénhidrogénnel működő mótor hűtésére vagy a gáz kodenaálására és ismét a lé újból való koncentrálására és így tovább, miáltal zárt körfolyamat keletkezik, mely igen nagy termikus hatásfokot ad és nagyon előnyösen alkalmazható oly vidékeken (vagy évszakokban), melyekben nem áll elég mennyiségű hideg víz rendelkezésre. Minthogy azonban a koncentráló berendezések hatásfoka azon mértékben csökken, mint a hőkicserélő fölületek két oldalán lévő hőmérsékletkülönbségek, világos, hogy nem előnyös a hő visszanyerését azon határon túl hajtani, melyet a tüzelőanyag ára és a rendelkezésre álló víz hőmérséklete és költségei meghatároznak. Tehát melegen koncentráljuk azon leveket, melyek mint pl. a derített cukorrépáié, elég magas hőmérsékleteket jól bírnak el és a lehető legalacsonyabb hőfokon és vákuumban koncentráljuk a változásra nagyon hajlandó leveket, pl. a szőllő és más gyümölcsök leveit, melyek kritikus hőmérsékletükön fölül hevítve ízüket megváltoztatják és jellemző illatukat, valamint fizikai és organoleptikai sajátságaikat elvesztik. Korábbi (172496. sz. belga, 324474. sz. francia, 163101. sz. német és egyéb) szabadalmaimban berendezéseket ós módszereket ismertettem oldatoknak koncentrálásara fagyasztás és kihajtás útján teknők, kígyócsövek, egyenes csövek, stb. alkalmazásával. Ezen berendezések hátránya, hogy aránylag csekély mennyiségű jég különválasztására igen nagy hőkicserélő fölületek szükségesek. Sokkal nagyobb hatásfok érhető el, ha (szilárdan állók helyett) mozgó hőkicserélő fölületek segítségével koncentrálunk és folytonos kaparó hatást alkalmazunk, hogy a jegyet a fölületekre való lerakodása mértékében rendszeresen eltávolítsuk. Ezen művelet, mely a ti3zta vízből való jéggyártásnál annyira nehéz, ellenkezőleg könnyű és jelentéktelen erő alkalmazását igényli, ha cukortartalmú oldatokról van szó, mert a képződő jég nem tömött, hanem szirupszerűen pépes. A találmány tárgya tehát a fönt ismertetett tényekre alapított eljárás és berendezés nagy térfogatú oldatoknak ipari szempontból való kezelésére, különösen cukor és gyümölcskivonatok vagy szörpök gyártásának ipari üzemére alkalmazva. Az eljárást az annak keresztülvitelére szolgáló berendezésekkel kapcsolatban ismertetem, melyeknek foganatosítási példája a mellékelt rajzokon vázlatosan van föltüntetve. Az 1. ábra az egész berendezés fölülnézete. A 2. ábra a fagyasztó teknők egyikének függélyes harántmetszete. A 3. ábra a vákuummal működő koncentráló készülékek egyikének függélyes hosszmetszete. A rajzon csak hűtőgépet és a motort hagytam el, melyek tetszőleges ismert szerkezetűek lehetnek ós különben e leírás megértéséhez nem szükségesek. Az (1) diffuziókészülékekből jövő cukortartalmú oldat előbb a (2) hőkicserélő készülékekbe jut, melyben a hidegen derítő medencékből származó oldat ellenáramban kering; az oldat ezután a második (3) hőkicserélőkészülékbe folyik, melyben közönséges hőmérsékletű víz kering; és végül a