61786. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű lokomotívoknál a nyomás kiegyenlítésére

- 2 — is a sűrített levegőjű henger és a légszívószelep metszetben vannak rajzolva, míg a 2. ábra egy tehermentesített, nyomást kiegyenlítő szelepet metszetben tünteti föl a sűrített gáz vezetékével kapcsolatban. Egy a mozdonyvezető állóhelyén elrendezett (f) csap segélyével (1. ábra) sűrített levegőt engedünk a (g) vezetékbe, mely a (b) sűrített levegőjű hengerhez vezet. A sűrített levegőjű henger dugattyújának rúdja egy (h) szögemeltyű egyik karjába kapaszkodik, míg annak másik karja az (a) nyomást kiegyenlítő csap (i) mozgatóemeltyűjével van összekötve. A (g) vezetékből egy (k) elágazó vezeték vezet a (c) légszívószalepben lévő (o) dugattyú alá. Az (1) szeleptányér a szabadba torkoló (m) nyílásokat szabályozza. Az (n) szeleprúd az (o) dugattyún nyugszik, mely a (p) hengerben légmentesen van vezetve A tehermentesített, nyomást kiegyenlítő (d) szelep (q) szeleptányérja (2. ábra) az (e) dugattyúval van összekötve, mimellett az (e) dugattyú nagyobb keresztmetszettel bír mint a (q) szeleptányér. A szelepfészek a (q) szeleptányér fölött van elrendezve úgy, hogy utóbbi, fölfelé mozgása alkalmával, a szelepet elzárja. A nyomóközeg vagy az (r) csődarabon át áramlik a teljes vonalakkal föltüntetett nyíl irányában a £szeleptokba, vagy az (s) csődarabon át a szelephez, mely utóbbi esetre a pontozott vonalakkal rajzolt nyíl adja meg az áramlás irányát. A (t) szeleprúd a nagy (e) dugattyún túl meg van hosszabbítva és egy második (u) dugattyúval van összekötve, mely a (v) hengerben van vezetve. Az (e) dugattyú a (d) szelep hengeresen kiképezett (w) részében vezetődik. A nagyobbik (e) dugattyú fölött, illetőleg az (u) dugattyú alatt lévő térben egy (x) tekercsrugó van elrendezve. Az (u) dugattyú fölött az (y) sűrített gáz vezetéke torkol a (v) hengerbe és e vezetékbe (z) csap van iktatva. Az 1. és 2. ábrákon föltüntetett berendezés működésének módja a következő: Az (f) csap segélyével (1. ábra) a (b) sűrített levegőjű hengerbe sűrített levegőt bocsátunk, aminek következtében a dugattyú a (b) hengerben előretolódik. A dugattyú ezen elmozgása a (h) szögemeltyű közvetítésével a nyomást kiegyenlítő (a) csap (i) mozgatóemeltyűjére vetődik át. Ezáltal az (a) csap megnyílik és a lokomotív hengereinek két oldala egymással összeköttetésbe jön. A (b) sűrített levegőjű henger dugattyújának visszamozgását ellensúllyal, rúgóval vagy a hengernek a másik oldal felől sűrített levegővel való táplálásával létesíthetjük. Ha a (c) légszívószelepben lévő (o) dugattyút a (k) vezetékből nyomással látjuk el, a dugattyú eltolódik és a vele összeköttetésben álló (1) szeleptányér fészkéről leemelődik. A nyitott szelepen át atmoszférikus levegő áramolhat a szeleptokbnn lévő (m) nyílásokon át a szelep fölött lévő térbe és onnan a tolattyúszekrénybe, miáltal a tolattyúszekrényben, illetőleg a dugattyú egyik „oldalán uralkodó alacsonyabb nyomás emelkedik. A nyomással terhelt (o) dugattyúk, dugattyús tolattyúkkal biró lokomotivoknál a (c) szelepet az üres járás alkalmával, nyitott helyzetében rögzítik, illetőleg elreteszelik. Ha sűrített levegő jut a tehermentesített (d) szelep belsejébe (2. ábra), a (q) szeleptányér és az (e) dugattyú egymásfelé fordított oldalai azonos nyomás alatt állanak. Ez (e) dugattyú keresztmetszete oly nagyra van választva, hogy a dugattyú ekkor fölfelé tolódik, a (q) szeleptányér pedig fészkére szorul. Ha a (d) szelepet ismét meg akarjuk nyitni, az (u) dugattyúra fölülről, az (y) vezetéken át sűrített gázt vezetünk, miáltal e dugattyú lefelé tolódik és a (q) szelep, a nagyobb (e) dugattyúval való összeköttetése folytán fészkéről leemelődik. Ha a (d) szelepház belseje és az (u) dugattyú felett lévő tér nyomásmentessé válik, az (e) dugattyú, mely fölfelé mozgásakor az (x) rúgót összeszorította, ismét eredeti helyzetébe tér vissza. Az (u) dugattyú különben el is hagyható és a sűrített gáz közvetlenül működhet az (e) nagyobb dugattyú fölső föltiletére, hogy ezt lefelé tolja. Ha a (d) elzárószelepben a nyomóközeg helyett szívóközeget használunk, az (e> na-