61764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tej és effélék szárítására

nyomás mellett egy légmentesen elzárt vezetéken keresztül egy elosztó' berendezésbe vezetjük, mely berendezés két egymástól csekély távolságban elhelyezett és a dobkerülethez vezetett lemezből áll. Ezáltal a tejnek egyenletes fölvitelét érjük el, mert a forgó dob a kapilláris vezetőberendezés módjára működő lemezekről a tejet önműködően és megfelelő mértékben fölszívja. A dob forgása alkalmával annak fölületéhez érintőleg vagy hegyes szög alatt ráfúvott levegő a dobra egyenletesen rávitt tejréteget áthatja és azt lehűti. Emellett a dob fölülete is hűttetik és a keletkező gázok gyorsan elvezettetnek. A tejrétegnek lekaparása után egy szépszínű, jó ízű, oldható és tartós szárított tejet kapunk. A jelen találmány tárgyát képező eljárás és berendezés segélyével a G—2553. sz. szabadalom szerinti eljárás és berendezés lényegesen javíttatik. Az első eljárás szerint, miután az anyag a vakuumkészüléket és a szárítódobot elhagyta, a szárítási folyamat aránylag magas hőmérséklet mellett kétszer annyi ideig tart, mint a jelen eljárás szerint. A tapasztalat igazolta, hogy a tejnek tartóssága érdekében azt a káros vakuumhőmérsékletből gyorsan el kell távolítani. Mert habár ezen hőmérséklet csak 40—60° C., a tej a több óráig tartó vakuumkezelés folytán különös szagot kap, ami csak a gyors lehűtés folytán enyészik ej. Azonkívül a tejsavtartalma is folytonosan változik, ha a lehűtést idejekorán nem eszközöljük, miáltal természetes íze is hátrányosan befolyásoltatik. A lehűtésnek további célja az, hogy azon időpontig, míg a tejet a dobra rávisszük, azt oly hőmérsékleten tart3uk, hogy a savak stb. továbbfejlesztése meg legyen gátolva. Végre figyelembe veendő, hogy a vakuumkészülékben, meleg állapotban levő és még hígfolyó (9—15 B.-re besűrített) tej a lehűtés folytán megint valamivel besűríttessék úgy, hogy a dobra való rávitele megkönnyíttessék. Még megemlítendő, hogy a lehűtés folytán, különösen tejfölnek és teljes tejnek lehűtésénél, a szárított terméknek föloldása alkalmával a folyékonnyá vált' vaj részecskék kiválasztatnak. Ezen előnyöket azáltal érjük el, hogy első sorban a vakuumkészülékben 40—60° C. mellett és a zsírtartalom szerint 9—15° Bé-re besűrített tejet közvetlenül a besűrítés után és függetlenül a vakuumkészüléktől 15° C. alatti hőmérsékletre lehűtjük. Az eljárás második része abban áll, hogy a tejnek a szárítódobra való fölvitele előtt egy alkalmas készülék segélyével a tejbe levegőt fúvatunk, miáltal a tej habossá válik és a dobra való fölvitelek

alkalmával szivacsoslyukacsos alakban rárakodik. Ezáltal a tejnek a meleg dobon való azonnali lekötése meggátoltatik, minthogy elsősorban a tejbuborékok melegíttetnek föl és szétpattannak. A szétpukkanó légbuborékok által a tej mérsékelten fölmelegíttetik és egyidejűleg jól mellőztetik. A szárítódobra ily módon fölvitt tejréteget a dob forgása alkalmával a törzsszabadalomban említett eljárás szerint a tangentionálisan vagy hegyes szög alatt befúvott levegő segélyével átfordítjuk, hogy fölső rétege alulra jusson és alsó rétege szabaddá váljék. A folytatólagos szárítás alkalmával a sűrűbbé váló tejréteget, előnyösen alsó részénél fogva mechanikai berendezések segélyével és egyidejű levegőhozzávezetés mellett, a dobról egyszer vagy többször fölemeljük. Ezáltal az anyag szellőztetik és a gázok gyorsan távolnak, miáltal magas hőmérséklet alkalmazása nélkül az anyag egyenletesen száríttatik. A tejrétegnek átfordítása alkalmával egyszersmind a dobfölület is a befúvott levegő által olykép lesz lehűtve, hogy külső fölülete oly magas vagy magasabb hőmérséklettel fog bírni, mint a tejnek forrpontja (100°). Ezáltal eléretik az, hogy a tej a dobtól utóízt nem Lap, természetes színét megtartja és alkáliák alkalmazása nélkül oldhatóvá válik. A szárított tej jó ízének fokozása céljából a megfelelően tisztított befúvott levegőt megfelelő mennyiségű ozonnal vagy szénsavval lehet keverni.