61750. lajstromszámú szabadalom • Berendezés dinamógépek önműködő szabályozására

által az időközöukint hullámalakúan be- és kikapcsolt ellenállás a tengely mindegyik körülfordulata alatt időnkint röviden záratik. A 2. ábra egy ily elrendezést mutat. (A) jelöli az önmagában zárt. a kommutátorral •összekötött (a jelen esetben helytállóan képzelt) ellenállást, (a) a. kommutátoron csúszó körben mozgó kontaktusdarabot, mely hasonlóan a két (C) és (D) kontaktustárcsához, a (B) tengely által forgó mozgásban tartatik. Ezenkívül (a), (C) és (D) a (B) tengely -által vezetően vannak egymással összekötve. Az ellenállás (b) pontja és a (C) tárcsán -csúszó (c) kontaktusdarab között már most az időközönként hullámalakúan be- és kikapcsolt ellenállás lesz jelen, mely ezenkívül minden fordulatnál a (D) kontaktustárcsán, a (d) kontaktusemeltyűn és a (d) és (b) között előállított összekötővezetéken át időnként röviden záratik. A (d) kontaktusemeltyű az (e) forgáspont körül lengethető úgy, hogy a kontaktusemeltyű az (E) szolenoid és az (F) rúgó -által befolyásolva, nyugalmi helyzetébe igyekszik, mely a (d) és (dl) határhelyzetek között fekszik. Az (A) ellenállás rövidenzárásának kezdete már most minden fordulatnál attól függ, hogy melyik nyugalmi helyzetet foglalja el a (d) kontaktusemeltyű a (D) kontaktustárcsa széléről való minden lecsúszás után. Minél közelebb fekszik ez a nyugalmi helyzet a (B) tengelyhez, annál korábban kerül a (d) emeltyű forgás közben a (D) tárcsával érintkezésbe, annál tovább tart tehát a rövidzárlat, melynek megszüntetése azonban mindig a (D) kontaktustárcsa ugyanazon helyzetében, azaz akkor következik be, amikor a (d) emeltyű a spirális tárcsa Széléről lecsúszik. Ha ezt a helyzetet (a 2. ábrának megfelelően) oly módon választjuk, hogy a (d) emeltyű a (D) tárcsáról a forgásnak ugyanazon pillanatában csúszik le, amelyben az (a) kontaktusdarab közvetlenül ^b) fölött áll, azaz az unduláló ellenállás teljesen vagy csaknem zérussal egyenlő, akkor minden további nélkül látható, hogy .a (d) és (D) részek szétválasztásánál áramáthaladás esetén sem képződhetik szikra vagy fényív. Ép így megakadályozható a szikra- vagy fényívképződés az (a) kontaktusdarabnak a kommutátoron való tovacsúszásánál is, ha az ellenállást kellően osztjuk föl, illetve a kommutátorszegmentek számát kellően választjuk. A 3. és 4. ábra a be- és kikapcsolt ellenállás nagyságának periodikus folyamát görbékkel ábrázolja. A 3. ábra a tulajdonképeni hullámalakot mutatja, annak föltételezésével, hogy a mozgás egyenletesen forgó és hogy a szegmentek és a kommutátor között az összellenállás megközelítően egyenletesen van fölosztva, az időnkénti rövidzárlat behatása nélkül. Ezen görbe alakja a kommutátorszegmentek közötti más fölosztás által meglehetősen széles határok között tetszés szerint változtatható. A 4. ábra az időnkinti rövidzárlat hatását mutatja. Emellett az a út azon forgásszögnek felel meg, melyet a spirálalakú (D) tárcsa a (d) rövidzáró emeltyűnek a tárcsáról való lecsúszása pillanatától egészen a (D) és (d) közötti újbóli érintkezés pillanatáig megtett. Minthogy a föntebbiek szerint ezen újbóli érintkezés annál korábban következik be, minél közelebb fekszik a (d) emeltyű nyugalmi helyzete a tengelyhez, ennek folytán ebből az is világos, hogy az említett út hossza, illetve az a:2parány annál kisebb lesz, minél közelebb fekszik a (d) emeltyű nyugalmi helyzete a tengelyhez. Ezen nyugalmi helyzet változtatása által tehát a komfhutátor útján időközönkint hullámalakúan bekapcsolt ellenállás hatása tetszés szerinti tartamon át, egészen annak tökéletesen tartós rövidzárásáig ismét megszüntethető (és pedig a (D) és (d) közötti tartós érintkezés által). ( A 2. ábra egyidejűleg a találmányi gondolatnak egy egyenáramú gép feszültségszabályozására való gyakorlati alkalmazását mutatja vázlatosan. (G) jelöli az egyenáramú gépet, melyet a (H) mellékzárlatú tekercs gerjeszt, (g) és (f) jelöli a gyiijtősineket? melyek között a feszültség állandón tartandó. (J) egy kiegészítésképen bekapcsolt szabá-