61711. lajstromszámú szabadalom • Villamos készülék folytonos vagy lökésszerű szögelmozdulások távjelzéséhez

— 3 — (31', 31", 31"') gyűrűkkel állanak érintkezésben, a (28', 28", 28'") vezetékek indulnak ki, melyek az átkapcsolónál végződnek. Az átkapcsoló, mely a horgonyban keringő áram változását idézi elő, egy tengelyre erősített szigetelőhengerből áll, mely a mótor forgó része közvetlenül vagy megfelelő átvitel útján hoz mozgásba úgy, hogy ezen átkapcsoló mozgása a mótor forgó részével azonos vagy különböző szögsebességgel történik. A szigetelő hengeren három folytonos fémgyűrű van úgy, mint a (26', 26", 26"'), továbbá a (25', 25", 25"') szegmensekből képezett megszakításos gyűrű, mely utóbbinál minden szegmens az előbbi három folytonos gyűrű egyikével áll összeköttetésben. A nem folytonos gyűrűvel a (24) kefe áll érintkezésben, melyhez az áramot a (29) vezeték vezeti. Az átkapcsolónak a rajzban föltüntetett kivitelénél a (24) kefe kettős, azaz két egymással mellékáramkörben elrendezett (24', 24") elemből áll. A (25', 25", 25'") kontaktus szegmensek fogazásszerűen vannak egymás mellett elrendezve, úgy, hogy a kefeelemek az egyik szegmensről a másikra való átmenetnél egymással áramvezető összeköttetésben vannak, mialatt az áram a (27', 26", 26"') gyűrűkön keresztül a horgonyba vezettetik, melyen a (28', 28", 28"') vezetékek végződnek. Ezen elrendezésnek az a célja, hogy az áramnak folytonos keringését a (28', 28", 28'") vezetékek közül egyen vagy kettőn keresztül biztosítsuk, mimellett a keféknek a (25', 25", 25"') szegmenseken való áthaladásakor a szikraképződés is el van kerülve. Nagyon lassan forgó átkapcsolóknál ezen elrendezés természetesen nem lenne elegendő arra, hogy a káros szikraképződést teljesen megakadályozza. Ily esetben azonban egy alább leírandó szerkezetű javított átkapcsolót alkalmazunk. Könnyű belátni, hogy az átkapcsoló tengelyét forgatván, ugyanazon mozgás átadódik a motornak és valahányszor a (24) kefe az egyik szegmensről a másikra át- • megy, a mótor 120°-kal elfordul, míg a horgony ugyanazon idő alatt, ha a kefe két eleme közül az egyik már éppen a következő szegmensen rajta van s a másik kefeelem az előző szegmenst még nem hagyta el, s így az áram a (28', 28", 28"') vezetékek közül két egymásután következőn megy a motorba, 60°-kal fordul el. Egy további kivitelű zárt tekercselésű, de visszavezetés nélküli horgony a 2. ábrán van föltüntetve. Ez esetben az áramnak az átkapcsolóról (5. ábra) való visszavezetése a (32) kefe által történik, mely azon kefével szemben, mely az odavezetest eszközli, 180°-kal el van fordítva. Ez esetben a mágnesmező (1', 1") tekercselése a (2) horgony tekercseléseivel mellékáramkörben vannak s mint az 5. ábrából látható, a (24) keféhez tartozó (29) vezeték s az (1', 1") tekercsekről jövő. (7) vezeték az áramodavezető (33) vezetéknek két elágazását képezik, míg az (1', 1") tekercselésekről visszavezető (37) vezeték s a (32) keféről kiinduló (34) vezeték a (35) visszavezetékben egyesülnek. Az áramgyüjtő gyűrűnek száma is háromra van redukálva, minthogy a móto'r mozgó és helyálló részei közt most már semmi összeköttetés sincs. Visszavezeték nélküli horgony alkalmazásánál nem hat nyugalmi helyzet van, mint az előbbi esetben, hanem tizenkettő. A most leírt horgony alkalmazásának előnye szembetűnő: a légrés kisebbedett, a vezeték kihasználása nagyobb, a forgatónyomaték csáknem állandó és a mágneses áramkör ellenállása sem szenved említésre méltó ingadozásokat. Magától értetődik, hogy synchron mozgást azáltal érhetünk el, hogy az alkatrészek elrendezését fölcseréljük, azaz a horgonyt egy tekerccsel s az indukciós tekercset egy zárt tekercseléssel képezzük ki, mely utóbbiban a7, áramváltozást idézzük elő ; ez esetben a gyűrűs áramgyüjtő fölösleges, minthogy teljesen elegendő, ha a zárt tekercselés minden egyes levezetését az átkapcsoló gyűrűnek egyikével közvetlenül összekapcsoljuk. A 3. ábra egy ilyen motort tüntet föl a