61580. lajstromszámú szabadalom • Centrifugál ventillátor

- 2 -irányított centripetális légáram [(b) és (bl) nyilak] lép föl a szárnyak két ellentétes beeresztővégén úgy, mint az 1. ábra kap­csán leírt egyszeres beeresztésű szárnyas­keréknél, mimellett két közömbös (o) hely képződik, melyek a két beeresztővégtől a szárnyak egész tengelyirányú hosszának . körülbelül V4 -ében fekszenek. Ha a szárnyaskerék egy közönséges kö­penyben forog, mimellett a köpeny egyik oldalát egy (L) lemez képezi, mely nyílás­sal bír, mint ezt a 3. ábra mutatja; akkor •a levegő áramlási iránya csaknem a fönt­leírt módon fut. Hogy az áram iránya valamely esetben ós valamely helyen megállapíttassék cél­szerűen áramiránymutatókat használnak, melyek többnyire egy drót végére erősített szálból álló kis zászló alakjával bírnak. Kísérletek által megállapíttatott, hogy ezek a folyamatok a levegő tengelyirányú bevezetésével és kerületi kihajtásával mű­ködő centrifugáiventilátorkerekek igen kü­lönböző kiviteli alakjainál, valamint ezen kerekek szárnyainak legkülönbözőbb alakjai ós elrendezései mellett is végbemennek. Különösen kitűnt, hogy a szárnyak ten­gelyirányú hossza és a szárny külső vagy belső szélének a tengelyhez képest ferde iránya, vagy a szárnyaknak a tengelyhez képest való ferde helyzete, vagy hyperbo­loidszerű alakítása a föntemlített folyama­tokat nem változtatja vagy befolyásolja lé­nyegesen. Sőt inkább a legtöbb esetben egy centripetális áram van jelen, mely a szárnyak azon részén át lép föl, mely a szárnyaskerék beeresztővégéhez legköze­lebb fekszik (ez a rész a világosság ked­véért az alábbiakban a szárny vagy a szár­nyaskerék «negativ» részének vagy negatív végének neveztetik), mimellett egyidejűleg centrifugális kilépés van jelen azon rész­nél, mely a beeresztővégtől legtávolabb fekszik (és az alábbiakban a szárny vagy a szárnyaskerék «pozitiv» részének vagy po­zitív végének van nevezve). Azt találtam, hogy ezek a folyamatok épúgy lépnek föl a sugárirányban mély és aránylag kevés szárnyú, úgynevezett lapátoskerekeknél, mint a sok szárnyventilátorkerekeknél, vagy a dobszerű kerekeknél, melyeknél csak ala­csony és számos szárny alkalmaztatik, vagy melyeknél a szárnyak hullámosak, továbbá azon esetekben is, melyeknél a dob a ke­rékkerület körül cella- vagy mézlépszerűen van kiképezve és a szárnyakhoz hasonlóan működik. A megfigyelések azt eredményez­ték, hogy ezek a folyamatok csak akkor szűnnek meg, ha a szárnyaskerék beeresztő­nyílását a kerülettől befelé' meglehetős darabon elzárjuk, vagy ha a tengelyirányú ' szárnyhossz a kerületen lényegesen kisebb, mint az agyon vagy az agy közelében és ha a szárny oldalai be vannak födve. A most említett körülmények következtében ugyanis a szárnyakon át vagy a szárnyak között át való föntemlített be- és kiáramlás gátoltatik. Az alábbiakban leírt újítások tehát nin­csenek a szárnyaknak vagy ezeknek meg­felelő részek különleges alakjára vagy el­rendezésére, valamint a szárnyaskerék vala­mely különleges foganatosítására korlátozva, föltéve, hogy a szárnyak, valamint ezeknek a ventilátorkereken való elrendezési módja olyan, hogy a forgó mozgásnál a föntemlí­tett folyamatok mennek végbe. A találmány lehetővé teszi a leírt folya­matoknak oly módon való hasznosítását, hogy ezáltal lényegesen javított és új hatás éretik el. A találmány értelmében oly módon van a ventilátorkerék a köpenyhez vagy más befogadótérhéz képest elrendezve, hogy a szárnyak negatív részén átlépő levegő lé­nyegében a ventilátor szívó- vagy be­eresztőoldaláról vétetik, (ahelyett, hogy a kibocsátóoldalról körmozgás lépne föl jelen­tékeny mértékben) úgy, hogy tehát a szár­nyak negatív végén centripetálisan, vagy a szárnyak között vagy a szárnyak mentén tengelyirányban átlépő a szárnyak pozitív részén át, vagy e pozitív résztől centrifu­gálisan lép ki. Ezt az eredményt azáltal érjük el, hogy a kerék kerületén kívül fekvő teret egy válaszfal által a szárnyak neu­trális helye közelében fölosztjuk, vagy hogy a beeresztőnyílást megfelelően alakít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom