61436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réztartalmú anyagok kezelésére

állapotában törekszik megtartani, amennyiben a rózklorürt cupriállapotba viszi át és így regenerálja az oldatot. Az ércben csekély mennyiségű arany és ezüst is fordul elő, amely szintén oldatba hozható, ha előbb minden rezet rézchloriddá és minden oldható vasat ferrisóvá alakítunk és azután egy kevés klórt, kloridot vagy klorürt adunk hozzá. A kálciumkloridoldatban oldódó ezüst- vagy aranykloridot akár a rézzel együtt, akár külön csaphatjuk ki. Az eddigiekből kitűnik, hogy a kálciumklorid egy kezdeti vagy elsőrendű oldószerként szerepe], mert az értékes anyagok bizonyos részét föloldja és olyan állapotba hozza, amelyben azok egy közbenső vagy másodrendű oldószer szerepét tölthetik be, amely az értékes anyagok hátralevő részét is föloldja. Az is kitűnik továbbá, hogy az eljárás folyamán végül minden réz rézkloriddá alakul át. A rézkloridnak cupri-állapotában való megtartása nemcsak azt biztosítja, hogy gyakorlati értelemben valamennyi értékes anyag az oldatba megy át, de fontos jelentősége van az értékes anyagoknak következő kicsapási vagy kiválasztási műveletét és a kálciumklorid regenerálását illetőleg is, amennyiben a kálciumkarbonát a cuprovegyületeket nem csapja ki. Nagyon előnyös azon körülmény, hogy a keletkezett oldat maga is hathatós oldószere az értékes anyagoknak, minthogy a nagy, szinte fölöslegben jelenlévő oldóképesség még akkor is, biztosítja a kivonás tökéletességét, ha a kezelő a művelet menetére nem ia fordít kellő figyelmet. Tehát ugyanúgy, mint azt az amfidálás műveletére vonatkozólag megjegyeztük, az oldási művelet sem követeli a különben szükséges pontos megfigyelést, és az eljárás sikere nem függ attól, hogy a kezeléssel megbízottak minő gondosságot tanúsítanak. Ily módon tehát amellett, hogy a kivonás a megkívánt tökéletességgel megy végbe, ez egyúttal csekély üzemköltséggel is eszközölhető. A fönt leírt módon valamenyi értékes anyagot klorid alakjában oldatba hozván, a szilárd anyagot szűrés útján eltávolítjuk és tiszta oldatot kapunk, amelyben csak az érsékes alkotórészek és az azokat magába vevő oldószer foglaltatik. Célszerű, ha ezen oldatot oxidációnak vetjük alá, hogy biztosítva legyünk, hogy az értékes anyag mind legnagyobb vegyértékével szerepel, amikor azután az oldat már elő van készítve az értékes anyagok kiválasztására. Az oldat ezen állapotában rézvegyületeken kívül vas- és aluminiumvegyületeket is tartalmazhat. Ha a kezelt tömegben arzén is volt jelen, az oldhatatlanná vált és a szűrés folyamán eltávolíttatott. A réztartalomnak az oldatból való kiválasztására előnyösen kálciumkarbonátot alkalmazunk, amennyiben ez a rézoxid kicsapódását és egyidejűleg a kálciumklorid regenerálását idézi elő. A reakció közben fejlődő szénsav a tömeget enyhén fölkavarja s így a kicsapó szernek a kicsapandó anyaggal való érintkezését elősegíti. Minthogy a rézoxid a vas- és aluminiumvegyületekkel mindjárt keletkezése pillanatában reakcióba lép, mielőtt a rézoxidot kiválaszthatnék, előbb a vasat és alumíniumot kell kicsapnunk. Másrészt szükséges, hogy a vas- és aluminiumsók, különösen a vassók, az oldatban benmaradjanak, mert fontós szerepük van a füstgázok elnyeletésénél és még inkább, miként hangsúlyoztuk, az értékes anyagoknak oldatba hozatalánál. Erre való tekintettel az értékes anyagot tartalmazó oldatot két részre osztjuk s egyik részből a kiválasztandó alkotórészeket kicsapjuk, a másikat pedig, mint azt alább látni fogjuk, a füstgázok elnyeletésére hasznosítjuk. Hogy az oldatnak mekkora részét használjuk föl a kiválasztandó anyagok kicsapására, azt célszerűen a szerint szabjuk meg, hogy mennyi újabb értékes alkotórészt oldunk föl egy-egy műveletfolyamatban, vagy pedig a kezelő személy saját belátása szerint más körülményektől teheti ezt függővé. Ha már most az egész oldatnak csak egy részletéből csapjuk ki a kiválasztandó anyagokat, nem lesz többé szükséges, hogy, mielőtt még az időközben föloldott rezet rézoxid alakjában kiválasztjuk, minden vas és aluminiutnvegyületet kicsapjunk és az oldatból leszűrjünk,