61429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőnek, keményítőtartalmú termékeknek, lisztnek és efféléknek por, darabos liszttésztaalakból szemcsés alakba való hozására

jüek; vízben nem oldódnak, hanem a vizet lassan szívják föl és földuzzadnak. A szemeséknek általánosságban levegőn szárított állapotban kell lenniők; ez oly módon lehetséges, hogy a dobban a nyomást fokozatosan szüntetjük meg, esetleg a dobot vákuumszivattyúval is összekötjük, miközben folytonosan forgatjuk. A szárítást minden esetben a dob folytonos mozgatásával kell végezni, hogy az anyagízárítás közben össze ne tapadhasson. A folytonos forgatás által továbbá a szemcsés massza egyenletes hűtése is elérhető. Hasonló módon kezelhető búzaliszt vagy hüvelyes termények, pl. borsó, bab és lencse lisztje. Ha az eljárással közönséges vagy édes burgonyát akarunk kezelni, a burgonyát előnyösen meghámozzuk, valamily módon megszárítjuk és lisztté őröljük, ezután hozzá vizet adagolunk, úgy hogy nedvességtartalma körülbelül 40%. A masszát kis részecskékre osztjuk szét, mint a tengerliszt kezelésénél leírtuk. A burgonyát előbb főzni vagy párolni is lehet. Ezen főzés vagy párolt a dobban oly módon is végezhető, mint a leírt szemcséző eljárás. A dob hője elég arra, hogy a burgonyát annyira hevítse, hogy ez saját nedvességében pároltassék. Ezen párolásnál .a burgonyát körülbelül 80—120 fokra hevítjük, úgy hogy körülbelül közönséges főtt burgonya tulajdonságait kapja. Ezen állapotban a burgonya rendesen több nedvességet tartalmaz, mint amennyi a szemcsézéshez szükséges, tehát még szárítás alá vetjük, mely a nedvességi fokot körülbelül 6%-ra csökkenti. A szárítás a dobhoz kapcsolt vákuumszivattyú segítségével eszközölhető. Ezután a burgonyákat kis darabokra vágjuk vagy péppé alakítjuk és ezen pépből kis darabokat készítünk, mint a tengeriliszt kezelésénél leírtuk. Ugyanily módon lehet száraz banánalisztet kezelni. A banákat meghámozzuk és szárítjuk, ezután lisztté őröljük és hozzá annyi vizet adagolunk, hogy nedvességtartalma körülbelül 40% legyen. Nyers banánát ugyanoly módon is kezelhetünk, mint a főtt burgonyáknál leírtuk. A tésztaszerű banánamasszát az említett berendezésben kis részecskékre osztjuk és megszárítjuk. Tiszta keményítőt is, mely különösen mosásra vagy háztartási célokra való és tápszer gyanánt alkalmas, szemcsékké alakíthatunk Ezen célból a keményítőt előbb lisztté őröljük és hozzá annyi vizet adagolunk, hogy körülbelül 40—50% nedvességet tartalmazzon. Az úgynevezett zöld keményítő is alkalmazható, mely megfelelő mennyiségű nedvességet tartalmaz. Ha csak mosásra való keményítőt állítunk elő,, elég ha az egyes kis részecskékre osztott keményítőmasszát a dobban körülbelül (0, 3)-at nyomás alá vetjük; ezen nyomás elég arra, hogy a keményítőnek kis százalékát zselatinálja, A hevítés és a folytonoS forgatás következtében a képződött szemcsék elég kemények és tömöttek arra, hogy a szállítást stb.-t kibírják. Hideg vagy meleg vízben azonban könnyen feláznak és keményítőemulziót képeznek; ezenkívül duzzasztó eljárással is kezelhetők. Ha azonban a kis részecskékre osztott tésztás keményítőmasszát nagyobb hőmérsékletre hevítjük, pl. 120 fokra, oly szemcsék keletkeznek, melyek kemények és szarúszerűek, mert a keményítő a szemcsék egész tömegében zselatinálódott. Az egyes szemcsék a felületükön fényesek. Hasonló módon kezelhető tápióka, szágóT kasszava és efféle liszt alakjában, melyhez 40—45%-ig vizet adagolunk, vagy úgynevezett zöld állapotban, amint a mosó berendezéseket elhagyja, melyekben a massza képlékeny állapotba jut. Minden esetben a kapott szemcsék keménysége a nedvességi foktól, a kezelés időtartamától és a rájuk ható hőmérséklettől függ. Ha a terméknek, például mosókeményítőnek még vízben szét kell esni, arról gondoskodunk, hogy a szemcsék fölületén csak részleges zselatinálódás történjék. Ha azonban oly terméket akarunk kapni, mely tökéletesen át van főzve, a dobban levő anyagot nagyobb hőmérsékletre hevítjük és addig hagyjuk benne, hogy az anyagban levő keményítő tökéletesen zselatinálódjék. Eddig föltételeztük, hogy a hőmérsék-