61414. lajstromszámú szabadalom • Siklórepülőgép

— 2 — tömegek az oldalstabilitást annak következ­tében is fokozzák, hogy tehetetlenségük következtében a tftrtófölületek csúcsainak a keringést megindító gyorsulását is meg­gátolják. A tömegeknek az a törekvése, hogy a tartófölületek mellső éleit lenyomják, kis farkfölülettel ellensúlyozható,-mely előnyö­sen függélyes irányban behajió rúdra van szerelve úgy, hogy a főtartófölület és a Jarkfölület gyors mozgása egymástól igen nagy mértékben független. Az 1. ábrán látható módon elrendezett tömegek tehát úgy a hosszanti, mint a ha­rántirányú helyzetváltozásokat meggátolják, azonban nem kell szükségszerűen ugyan­azokat a tömegeket mindkét célra fölhasz­nálni, ép úgy nem kell azokat rudakra sze­relni, hanem más módon is lehet alkal­mazni, főleg ha nem a főtartófölületeken, hanem mint az bizonyos esetekben előnyös, a segédtartóíölületeken alkalmazzuk azokat. Lehet továbbá mozdulatlan tömegek he­lyett kis lendítő kerekeket is alkalmazni, melyeket szélkerekek hajtanak, még pedig fölülről nézve a baloldalon bal-, a jobb­oldalon jobbfelé. Ezek a lendítőkerekek tengelyeik elősietése következtében a rö­pülőgép oldalhelyzetének megváltozásánál gyrostatok gyanánt szerepelnek. Két vagy több lendítőkerék helyett egyetlen lendítő­kereket is lehet a leírt módon alkalmazni, a találmány lényege az, hogy a lendítő­kerekeket szélkerekek hajtják. Világos, hogy ilyen lendítőkerekeket hajtó szélkerekek a hosszanti stabilitást is fokozzák, amennyiben a relatív röpülési irány ingadozásai ellen hatnak, mint azt később a Iendítőkerekes szárnykerekeknél le fogjuk irni. Ha a röpülőgép oldalélei kö­zelében alkalmazzuk azokat, az oldalstabi­litást is fokozzák, amennyiben az oldalrészek relatív röpülési irányának megváltozását meggátolják és így a kanyarodás ellen hat­nak, mi a röpülőgép újból való fölállását megnehezítené. A (c) állványon az (f) szélkerék van ágyazva, mely harántsíkban foroghat és mely akkora, hogy teljesítménye lehetőleg nagy legyen. A (c) állvány közvetlenül a főtartófölületen, az egész röpülőgép súly­pontja közelében van fölerősítve. Az (f) szélkerék forgássebességének változását lendítőkerék akadályozza, tehát késlelteti a szélkeréknek a levegőhöz viszonyított se­bességének növekedését is, miért a röpülő­gép hosszanti tengelyének a szélkerék se­bességét megváltoztató helyzetváltozása ellen is ellenállást gyakorol. Ha a levegő nyugodt, a sikló röpülőgép hosszanti helyzetének megváltozása a se­besség növekedését vagy csökkenését idézi elő, annak megfelelően, hogy a gép ere­deti síkjából föl vagy lefelé tér-e ki és minthogy a szélkerék sebességváltozását a föntebb jelzett okból nem követheti, a szél­kerék állványa előre vagy hátrafelé irá­nyult nj-omatékot létesít, melynek karja az állvány magasságával arányos és a gép irányváltozását meggátolja. Viharos időjárásnál a föntebb jelzett be­rendezés a járműnek csakis ama helyzet­változásait csillapítja, melyeket több egy­mást gyorsan követő széllökések idéznek elő, minthogy ekkor a jármű helyzete és az ebből folyó sebességváltozások között a föntebb jelzett szoros összefüggés többé fönn nem áll. Az 1. ábra szerint a szélkerék lendítő­kerék hatását a szárnyakon alkalmazott (fl) tömegek létesítik, de lehet azt ezenkívül még egy vagy két, előnyösen ellenkező irányban forgó (f2) lendítőkerékkel is kap­csolni. Világos, hogy a szélkerék hatása alatt elsősorban a jármű sebességváltozásainak hatása egyenlítődik ki. Ez a tulajdonság igen fontos a később leírandó és az oldal­stabilitás föntartására szolgáló berendezé­sek szempontjából, mert ezek helyesen csakis akkor működhetnek, mikor a jármű sebessége változatlan. A szélkerék hatása nem föltételezi azt, hogy a tartófölületek síkja fölött bizonyos magasságban legyen elrendezve. Azok az előre vagy hátrafelé irányult erők, melye­ket a szélkerék a járműre gyakorol, a se­bességváltozásokat még akkor is csillapí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom