61295. lajstromszámú szabadalom • Üvegfúvógép

9 -kező (121) görbedarabok révén megint meg- 1 •emeltetik és a szintén egymás után követ­kező (122) ütközők révén megint kikapcsol­tatik, miáltal bizonyos légmennyiség ismé­telten az üvegadagba szoríttátik. A (121) görbe darabok és ehhez tartozó (122) ütkö­zők száma változtatható és ha a görbeda­rabok kivágásaikban beállíttatnak, akkor a levegőnek mindenkori mennyisége változ­tatható. A pipatartó függélyesbe mozgásának be­fejeztével a csapnak (133) rúdja a (121e) görbedarab révén megemeltetik és a (33) fúvópipakapcsolót (8. ábra) működtető (34) emeltyű vége (4. ábra) a háromkarú (144) emeltyűnek kinyúló (147) része fölé jut. Ezáltal a főtárcsa mozgásának befejeztével illetve akkor, midőn az utóbbi a függélyes helyzetbe került fúvópipatartóval együtt nyugalomba jutott, az említett (34) emeltyű egy kissé megemeltetik és ezáltal a kapcso­lás széjjelkapcsoltatik úgy, hogy a fúvópi­pának tengelye körüli forgása megszűnik. Ezen körülmény a meghosszabbítási folya­matra nézve fontos, mert egyenlőtlen elosz­tás esetén az üveganyag eltorzítása meg­gátoltatik. Ha a főtárcsa ugyanazon értelemben to­vább forgattatik, akkor a (34) emelytű sza­"baddá válik, a fúvópipa kapcsolása záratik, mimellett a (144) emeltyű fölső hajlított (146) széle a csap (133) rúdjának (137) gör­gőjével érintkezésbe jut. Ezáltal a (123) du­gattyúrúd megint megemeltetik és az üveg­adagba levegő szoríttátik. A főtárcsa foly­tatólagos forgása alkalmával a (144) emel­tyű magasabbra emeltetik úgy, hogy a ki­nyúló (147) kar a (150) lökőrúddal érintke­zésbe jutván, azt megemeli és ennek követ­keztében a (13) henger (154) nyílásai elzá­ratnak és a (123) dugattyúrúd eltolatik. Ez­által a (124) fejdarab a (16) szelencéről le­emeltetik és a (127) ' dugattyú (128) nyílá­sai szabaddá válnak. Egyidejűleg a főtárcsa (164) görbéje a szivattyút működtető (162) szögemeltyű (163) görgője alá jut, a (156) membránszivattyú a hengerbe benyomatik és evvel a (13) hen­gerbe levegő sajtoltatik. Ezen levegő a nyi­tott (128) nyílásokon, a (16) szelencén és a fuvópipán keresztül az üvegadagba tódul és a végleges mintában foglal helyet. A (164) görbe olyan alakú, hogy a dugattyúnak mozgása a szivattyúban, illetve a légmeny­nyiség az üveghólyag nagyobbodó ürős te­rével helyes arányban legyen. Megjegyzendő, hogy a (13) henger azon szakasz alatt, mi­dőn a fúvópipába levegő szoríttátik, a (154) nyílások révén a külső levegővel közleke­dik. Azonkívül, midőn a (150) nyomórúd a (154) nyílásokat elzárja, a (124) fejet is a (16) szelencéről leemeli, a (128) nyílásokat pedig szabaddá teszi úgy, hogy a membrán­szivattyú a fúvópipával állandóan közle­kedik. A (133) rúd normális helyzetében vala­mivel föl van emelve, miáltal a (16) sze­lence vége és a (128) nyílások nyitva vau­nak úgy, hogy ezek a fúvópipa belsejét a (154) nyílások révén a külső levegővel kö­tik össze. Ezáltal a fúvópipában minden időelőtti légsűrítés a behelyezés alkalmával meggátoltatik. Továbbá megjegyzendő, hogy minden lég­mennyiségnek a fúvópipába való bevezetése előtt, az utóbbi az említett nyílások révén a külső levegővel közlekedik, ami a (123) dugattyúrúd visszamenetele révén eszkö­zöltetik. Hogy a (133) rúd azon idő alatt — mi­dőn a fúvópipa függélyes helyzetéből a víz­szintesbe visszatér — rög^íttessék, ecélból egy forgatható (191) kilincsről (25. ábra) van gondoskodva, melynek (192) újja a (133) rúd (134) darabjának alsó vége által rögzít­tetik, midőn a rúd az utolsó (121e) görbe­darab révén a fúvópipa függélyes hely­zete mellett fölemeltetik. E mellett ezen lö­ket nagyobb, mint a többi görbe darab révén okozott út. Ily módon eléretik, hogy a (133) rúd fölemelt helyzetében akkor is rögzíttetik midőn a háromkarú emeltyűrendszer lerézsült (146) széle a rúd és evvel a (132) kar elforgatá­sát eszközli a (123) dugattyúrúd szabaddá tétele céljából. Midőn azonban a fúvópipa a vízszinteshez közeledvén, a helytálló (120) szektorra erősített (193) görbeütköző a (191) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom