61295. lajstromszámú szabadalom • Üvegfúvógép

— 10 — kilincs (194) karját megemeli, akkor ezáltal a (138) rúd megint szabaddá válik. A mintázóberendezés a (2) főállvány talpa mellett (1. és 2. ábra) elrendezett állványra van szerelve. Ezen berendezés áll két (166) mintafélből, melyek a meguyitás és zárás céljából a vízszintes (167) tengely körül forgathatóan vannak ágyazva. Ezen tengely oly célból forgatható, hogy a minta a gép talpára szerelt ós vízzel telt vályúba bemeríthető legyen és e célra a főgörbetárcsa hátsó fölületére erősített (168) görbedarab (5. ábra) szolgál. Ennek mozgása a (169) emeltyű és (170) rúd révén a (167) tengelyre vitetik át. A mintarészek nyitása a főtárcsa hátsó felére erősített (171) görbedarab révén eszközöltetik, mely a (177) emeltyű révén a (173) rúddal van összekötve. Ezen említett két görbedarab oly alakú, hogy normális helyzet mellett a minta a vízben nyitott állapotban foglal helyet. Midőn azonban a fúvópipa függélyes helyzetéhez közeledik, akkor a görbék révén a nyitott minta fölállíttatik. A meghosszabbítási folyamat befejezése után a görbék egyike révén a minta az üvegadag körül záródik és bizonyos idő múlva, — mely alatt a végleges alakítás történik, — a raintafelek megint megnyílnak úgy, hogy az elkészült fúvott árú a mintából eltávolítható, míg a fúvópipatartó eredeti helyzetébe tér vissza. A minta bemerítése a fúvópipatartó visszamenetele alkalmával történik. Az eddig használt minták egy levehető vastestből állanak, melynek belső fala szénréteggel van kibélelve. A mintát minden egyes használat, után vízben le kell hűteni Emellett azon hátrány tapasztaltatott hogy egyrészt a szénréteg szenved sérelmet, másrészt pedig a minta jó vezetőképességénél fogva a fúvott árú rohamosan lehűl és abban anyagfeszültségek lépnek föl. Ezen hátrányok megszüntethetők azáltal, ha a mintát szénanyagból állítjuk elő, mert ezen anyag föllépő feszültségekkel szemben nem igen érzékeny. Ezen mintát egy fémből készült szekrénybe helyezzük olykép, hogy a szén és fém között hűtővíz fölvétele céljából hézag marad meg, mimellett a minta belső fölülete is a hűtővíz hatásának lesz kitéve. Ily minta (24. ábra) két hüvelyes részből áll, melyek egy megfelelő és bemerítés céljából forgatható állványban vannak ágyazva. A hüvelyes részek mindegyike áll a (174) öntött testből és a (175) fenékből. A szénanyagból álló tulajdonképeni minta két részből áll, melyeknek mindegyike a (178) fölső részből és a fél (179) fenékből áll, mimellett a fenék és fölső rész egymáson fekvő (180) karimája a (177) horonyban foglal helyet. A minta esetleg egy részből is készíthető. A (178) és (179) mintarészek apró szénrészecskék keverékéből állanak, melyek vagy a kívánt alakra sajtoltatnak, vagy egy tömbből faragtatnak ki. Az említett hüvely a szénből készült minta mozgatására és annak megvédésére szolgál. A szónminta külső átmérője kisebb, mint a védőhüvely belső átmérője úgy, hogy ezen két test között a (181) és (182) ür keletkezik. A hüvely (183) nyílásokkal van ellátva, melyeken L

keresztül a hűtővíz a szénminta külső falához jut úgy,, hogy az utóbbi állandóan hűttetik, miáltal az egyenletes melegelosztás a mintában föntartatik és a nagy hőmérsékletkülönbségek folytán föllépő törések méggátoltatnak. Midőn a befejezett fúvás után a fúvópipatartó eredi helyzetébe tér vissza, akkor a főtárcsa (90) nyúlványa a fúvópipa kikapesolóberendezésének (48) emeltyűjével érintkezésbe jut, miáltal a fúvópipa szabaddá válik. A fuvópipa ezután a (37, 39, 40) görgők által képezett vezetékben lífelé csúszik, miáltal a fúvópipa (54) gyűrűje az (52) ütközőnek ütközik és a fuvópipa súlyánál fogva az (50) emeltyű (51) forgáscsapja körül elforgattatik. Ezen mozgás folytán a (37, 39, 40) görgők, melyek a (43) emeltyű (42) rézsűjének visszafelé való mozgása folytán megnyíltak, a fúvópipát eleresztik és a fúvópipa ütközőjénél fogva függélyes helyzetben lógva marad. Emellett az emeltyű (23. ábra), minthogy egyik /