61247. lajstromszámú szabadalom • Keletbélyegző és másolókészülék menetjegyek számára

és (f) vezetékhornyokban csúsznak. Az alsó (d, dl) tengelyek hoszabbak és a lengőfejből kinyúlnak úgy, hogy a rúgókkal fölfelé nyomott (a, al) dugattyukon nyugszanak és ezen fölfelé ható rúgónyomás következtében a kalapács (E) része a (D) részhez, ez pedig a (P) élhez szoríttatik. Ha a lengőfejet kilengetjük, hogy a (C) helyzetből a (Cl) helyzetbe hozzuk (2. ábra), a kalapácsra egy fölülről lefelé ható erő gyakoroltatik, miáltal az (a, al) dugattyúk lenyomatnak, minthogy a (c, d) tengelyek az (e, f) vezetékhasítékok alsó végére tám'aszkodnak. A kalapácsnak ezen nyomása egyidejűleg a (H) szánba bevezetett menetjegynek lebélyegzését eredményezi, valamint a menetjegyre nyomtatott adatoknak lemásolását idézi elő. A lengőfejet rendes helyzetében (g) keresztsin tartja, mely az (A) tartóban van elrendezve. Ezen célból a lengőfej alsó része egy derékszögben meghajlított karral van ellátva, mely az (A) tartóba hatol és egy (h) kampóval, továbbá egy rugalmas (i) kapcsolókilinccsel bír, miknek normális helyzete az 1. ábrán van föltüntetve. A lengőfejet, miként ez a rajzból látható, az egyik irányban a (h) kampó, a másik irányban pedig az (i) kapcsolókilincs tartja fogva. Hogy a (C) lengőfej lengőmozgást végezhessen, a lengőfej hátsó része alatt (k) rúd van elrendezve (4. ábra), melyet egy csavarrúgó állandóan a berajzolt nyíl (i) irányában tol előre és amely az (i) kapcsolókilincs hátsó végével akként áll szemben, hogy ezen kapcsolókilincset fölemeli és ennek következtében a lengőfejet szabaddá teszi, mely ekkor a (Cl) helyzetbe hozható. Ha a lengőfejet a (Cl) helyzetben elbocsátjuk, akkor a (C) helyzetbe esik (leng) vissza, mimellett a (h) kampó (g) keresztsinbe ütközik és az (i) kapcsoló"kilincs a normális helyzetbe megy. A (C) lengőfej alsó (G) része (H) szán vezetésére szolgál, mely vezetékében vízszintesen eltolódhatik, ha (m) kézi fogantyú segélyével nyomást gyakorolunk reá. A szán előre való mozgását, azaz kifelé mozgását (n) horony határolja, mely a szán fenekének alsó oldalában van kiképezve és melybe a (G-) lemezen elrendezett (o) retesz pecke beoyúl. Ezen (o) retesz gombbal van ellátva, melynek segélyével kihúzható mindannyiszor, valahányszor az (M) papírszalag behelyezése miatt a szánt ki kell vennünk. A (H) szánt a lengőfej hátsó részén a (k) rúd mellett elrendezett (p) csavarrúgó előre húzza. Utóbbi a (H) szán hátrafelé való meghosszabbítását képező (q) rúd végére gyakorol nyomást. A szán előremozgását, miként említettük, az (o) retesz határolja. Ha a szánt pályájának hátsó véghelyzetébe nyomtuk, ezen helyzetében a (p) rúgó hatása ellenében is rögzíthető és pedig (s) kampó segélyével, mely a szán (r) ékvályatába kapaszkodik (1. ábra). Ezen (s) kampó két (t, u) karral bír és ezen három (s, t, u) kar együttesen egy zárókilincset alkot, mely a (v) csap körül foroghat és egy alkalmas rúgó által az 1. ábrán föltüntetett normális helyzetben tartatik. Ezen normális helyzet az (s) kampónak a szán (r) ékvályatába való beakasztódásnak felel meg. A föntiekben ismertetett berendezésnek a szánnak a lengőfejhez viszonyított következő mozgásait eredményezik: Tegyük föl, hogy az egyes részek az 1. ábrán föltüntetett normális helyzetet foglalják el. Ha már most a szán (m) gombjára nyomást gyakorolunk, akkor ezen szán a lengőfejbe kezd behatolni, mely utóbbi mind, addig megmarad helyzetében, míg a szán kátsó (w) fala a (k) rúd mellső végébe ütközik és ezt befelé tolja, hogy ezáltal az (i) zárókilincs kikapcsoltassék. Ezen pillanatban (s) kampó a szán (r) ékvályatába akasztódik, mikor is a lengőfej szabaddá válik. Ha már most az (m) gombra tovább is nyomást gyakorolunk, akkor a lengőfej a (Cl) helyzetbe leng és a kalapács a nyomást végezheti. A lengőfej előremozgása alatt az (s, t, u) kapcsoló- vagy zárókilincs (u) karjának vége (x) zárókilincs alá mozog, 1 mely utóbbi így fölemeltetik és a visszafelé való mozgásnál a kapcsolókilincs fölemelését eredményezi, de csak akkor, ha a kalapács nyomása már megszűnt. Ily módon a