61184. lajstromszámú szabadalom • Vontatógép
más erőforrást alkalmazzuk. A (14) motor a (17) emelővel működtetett (16) kapcsoló segítségével forgásba hozza a (15) hajtótengelyt, melynek hátulsó végére egy (18) kúpkerék van szerelve. A (21) emelőkar segítségével elmozgatható (18) kúpkereket a főtartók csapágyaiba ágyazott (22) tengely (19) és (20) kerekeinek bármelyikével kapcsolatba hozhatjuk, s ekként a gépet akár előre, akár hátrafelé járathatjuk. Hogy a (15) tengelyt kissé ide-oda mozgathassuk, a (24) általános csuklóval látjuk el. A (22) tengelyen még egy (25) lánckerék van elrendezve, amely a (8) tengelyre ékelt (27) kerékre futó (26) lánc közvetítésével a (6) szalagot mozgatja és pedig egyik vagy másik értelemben aszerint, amint a (18) kúpkerék a (19) vagy (20) kerékkel kapcsolódik. A részek ilyetén elrendezése mellett a gép szélessége a minimumra csökkenthető, s minthogy a középvonalban elhelyezett vonóelem, azaz a vágányszalag tetszőleges hosszúra vehető, továbbá a súlypont alá esik, a keskeny gép nagy stabilitású lesz és jelentékeny vonóerőt fejthet ki. Hogy a gép a talaj fölületének különböző egyenetlenségeihez és alakulataihoz alkalmazható és minden körülmények között egyenes állásban tartható legyen, az állványkereket közepe táján elrendezett biztonsági (30) futókerekek (28) tengelyeit csuklósan kapcsoljuk a (3) keresztrudak egyikéhez úgy, hogy a kerekek valamely állítószerkezettel a talaj különféle alakulatainak megfelelőleg föiemelbetők vagy sülyeszthetők. A (30) kerekek úgy is beállíthatók, hogy a (6) vágányszalagot a föld színéről egészen fölemelik és fölemelve tartják. Ily módon p. 0. lejtős pályán megtakaríthatjuk a tüzelőanyagot a nehézségi erő kihasználásával, amikor is a járóművet a kormánykerekek és a (30) futókerekek hordozzák. A (2) főtartókhoz leszerelhetően van hozzáerősítve egy A-alakú (51) keret, amelybe a hajtott oldalsó (50) kerék (1. ábra) úgy van ágyazva, hogy az a gép oldalától meglehetős távolságban körülbelül a főállványkeret közepére esik. Az (51) keret a mindenkori célnak megfelelően a gép bármelyik oldalára erősíthető, így pl. ha a géppel aratógépet vontatunk, a keretet a gép jobboldalához kapcsoljuk, eke vontatásakor ellenben a baloldalra helyezzük át. Az oldalsó (50) kerék kettős szerepet tölt be: segít a vontatásban és körülötte, mint középpont körül fordulatokat- végezhetünk a géppel. A rövid (53) haránttengely kissé kiáll a (2) állványkeret mindkét oldalán úgy, hogy az (50) kereket hordó (52) tengely az (51) keret fölszerelése után könnyen hozzákapcsolható. Az (57) kerék kikapcsolása révén az (53) tengely hajtását időnkint megszüntethetjük, s így megtakaríthatjuk a hajtóerőt, amidőn az oldalsó (50) kerék nincs a járóműre szerelve. Ezenkívül az (57) kereket egy közönséges (60,i szalagfékkel fogjuk körül, amelylyel az (57) és (50) kerekeket, amikor az előbbit az (59) fogaskerékből kikapcsoljuk elforgás ellen rögzíthetjük, s ha ekkor a iővontató elemet a (6) vágányszalagot hajtjuk, a gép a rögzített (50) kerék körül iorgást végez. Alkalmazhatunk bárminő szerkezetű kor* kormánykereket; kemény, göröngyös talajon azonban előnyösebbnek mutatkozik a jól ismert forgókorongos (4s) kerék, amely összezúzza a'göröngyöket és így némileg simított nyomot hagy a nyomában járó (6) vágányszalag részére. Viszont lágy, süppedéses talajon jobb szolgálatot tesz egy pár egymástól jól távoleső (4) kerék, amelyek két pontban szélesen alátámasztják a gép elülső végét s nagyobb stabilitást adnak a gépnek. Bizonyos esetekben egy helyett két végtelen vágányszalagot alkalmazunk egymással párhuzamos elrendezésben, s mindkettőt egy-egy rúgós görgőszerkezettel látjuk el. A (30) biztonsági kerekek szolgáltatta rugalmas támasztékon kívül a (13b) rugók alkalmazása folytán a (13a) görgőfoglalatnak is elég szabad rugalmas játéka van a (2) tartókhoz erősített és a görgőfoglalat nyílásain áthatoló (13c) csapszögek egész hosszában (3. ábra). A 4., 5. és 6. ábrán az állványkerethez
