61138. lajstromszámú szabadalom • Nyersolajmótor

2 -alatt az előzetesen beszívott levegő a dugattyú előtt tolatik és szabadon áramlik az (f) hüvelyen keresztül az (m) térbe mindaddig, míg a (c) dugattyú (d) nyúlványa az (f) hüvelyig nem ért. A föntiekben ismertetett szerkezetnek egyik célja abban áll, hogy az (m) térben exploziót létesítsünk, mely azután az olajat az (o) térbe porlassza. Ezt a célt következő módon érjük el: Midőn a dugattyú (d) nyúlványa az (f) hüvely feléje fordított széléig ért, ezen időpont körül az (n) csappantyút hirtelen nyitjuk és azonnal zárjuk, mit azáltal ér­hetünk el, hogy ezen csappantyú (nl) és (n2) csapjait rudakkal kötjük össze, miket a (p) tömítőszelencén keresztül vezetünk és ezen rudakat a vezértengelyről alkalmas módon működtetünk. Az (n) csappantyúnak hirtelen való nyitása és zárása által a komprimált levegőnek egy részét (m) térből az (1) kamrába bocsátjuk ^e, miáltal az (m) térben nyomáscsökkenés áll elő. Az (o) tér ekkor az (m) térrel már csak az (f) hüvely és (d) nyúlvány között hagyott hézagon, továbbá az (f) hüvely kerületén köröskörül létesített (fl) hornyokon keresz­tül közlekedik, miért is az (o) térben túl­nyomás keletkezik. A dugattyú tovább halad előre a belső holtpontig s közben az (o) térben a már túlnyomású levegőt tovább komprimálja, miért is ezen levegő az (f) hüvely (fl) hornyain és a (d) nyúlvány, valamint a hüvely belső fölülete között fönnmaradt hézagon keresztül az (m) térbe áramlik, miközben útjában porlasztja a (k) csatornán keresztül időközben befecsken­dezett olajat. Az (f) hütalynek az olaj bevezetésére szolgáló (k) csatornával szemben lévő övé­ben azonfölül egy körülfutó külső horony van kiképezve és ezen övben a hüvely köröskörül apró (f) lyukakkal van ellátva (1. és 3. ábra) miért is az (o) térben kom­primált levegő az olajat nem csupán az (fl) hornyokon keresztül porlasztja be az (m) térbe, hanem az említett (f2) lyukakon keresztül szivárgott olajat is. Az olaj tehát aránylag nagy fölületen oszlik el és ennél­fogva a porlasztás tökéletes. Az (m) térbe porlasztott olaj. a szándé­kosan kevésbé hűtött (g) zárókúphoz csa­pódik és fölrobban. Az (m) térben ily módon létesített explózió túlnyomása azután vissza­felé porlasztja a még folytonosai befecsken­dezett olajat az (f 1) hornyokon és az (f) hüve­lyen keresztül az (o) térbe mindaddig, míg a (d) dugattyúnyúlvány az (f) hüvelyből ki nem lépett. Az olajbefecskendezés ismert módon egy külön szivattyú segélyével tör­ténik és az olajfecskendezés időszaka és tartama változtatható. Az (1) kamrába elvezetett levegő elő­nyösen az égéstermékek kimosására hasz­nálható föl azáltal, hogy az (n) csappantyút kellő időpillanatban hirtelen nyMjuk és zár­juk. Az (1) kamrában fölhalmozott levegőt azonban a következő szívási löket befejezte után a csappantyú ismételt nyitása által a hengerbe engedhetjük vissza, miáltal a kez­deti nyomást növeljük. Megemlítendő e helyen, hogy az (n) csappantyú helyett (r) csapot is alkalmazhatunk (5. ábra), mely­nek elforgatásával az (m) tér és (1) kamra között összeköttetést létesítünk. Ezek után a gép működése a következő: A gép megindításánál természetesen a (g) zárókúp előre fölmelegítendő. Midőn a dugattyú az explozióhoz szükséges levegő mennyiséget beszívta, a kompresszió követ­kezik. A kompresszió l'jket vége felé, midőn a (d) dugattyú nyúlvány az (f) hüvelyhez ért, az (n) csappantyú vagy (r) csap hirtelen nyittatik és záratik. A csappantyúnak vagy csapnak nyitásával egyidőben kezdődik az olajbefecskendezés és miközben a dugattyú még tovább halad előre, az (o) térben kelet­kezett túlnyomású levegő az (fl) hornyokon és az (f) hüvely és (d) nyúlvány között léte­sített hézagon keresztül porlasztja a foly­tonosan befecskendezett olajat, mely a kevésbé hűtött (g) kúphoz ütődve a holt­pontban fölrobban. Ezen oxplozió azután a dugattyú visszafelé való haladása közben még folytonosan befecskendezett olajat az (o1 ) térbe porlasztja mindaddig, míg a (d) nyúlvány az (f) hüvelyből ki nem lépett

Next

/
Oldalképek
Tartalom