60865. lajstromszámú szabadalom • Állítócsap sűrített levegőzel működő fékekhez

— 4 -son kiömölhessék, a (23) tolattyú (24) vájata, amely a (27) vezetéket rendes körülmények között a (26) nyílással, tehát a szabad leve­gővel köti össze, ezen vezetéket a (23) to­lattyú bélésének (28) vájata révén a főve­zetékkel hozza közlekedésbe. A fővezetékből a (27) vezetékbe beáramló levegő fölemeli a (29) dugattyút és (32) rudat, amelynek fölső része a (17) fogantyút épen elfoglalt helyzetében elreteszeli. Ezen állásában a (32) rúd addig marad meg, míg az emelőnyomás ellen működő (31) rúgó a (30) dugattyút le nem szorítja. Amikor pedig a (11) fővezetékben a nyomás egyenlő lesz vagy valamivel kisebb mint a (20) kamrá­baDr a (22) dugattyú is lesülyed. Miután az előieges nyomáscsökkenés már jól elterjedt, a fogantyúnak a nyíl irányá­ban (8. ábra) való eltolásával erélyesebb fékezést létesíthetünk. Az ismertetett csapszerkezetnek igen nagy előnye, hogy lehetővé teszi a fék enyhe lazítását vagy meghúzását, anélkül, hogy kénytelenek volnánk előbb teljesen megol­dani a féket. A fék lazítása céljából a (17) fogantyút visszafelé forgatjuk, amikor is a (16) kör­cikk a (19) ütközőhöz illeszkedik. Ekkor a (16) körcikk (54) és (55) nyílásai a (48) és (49) nyílások fölé kerülnek, amikor is a le­vegő a főtartányból a (49, 51) vezetékeken, (52) hornyon és (53) vezetéken át a (10) vezetékbe és (11) fővezetékbe hatol és a (48) nyíláson és (50) csatornán keresztül a (20) kamrába is benyomul. A főtartányból beömlő sűrített levegő eszerint a (20) kam­rában is, a fővezetékben is csökkenti a de­pressziót. Ha ellenben a mérsékelt fékezésnek meg­felelő állásából erősebb fékezésre akarunk áttérni, elégséges, ha a (17) fogantyút a fékezési irányt jelző nyilak értelmében el­forgatjuk. Ekkor a (16) körcikk tömör része ismét elfödi a korong (48) és (49) nyílásait, a (34) bütyök pedig' a (35) rúdra hat, ami lehetővé teszi, hogy a (20) kamrában s en­nek következtében a (11) fővezetékben újabb nyomáscsökkenés álljon elő. Az elosztószerkezet szerveinek a 8. ábrá­ban fóltüntetett helyzete megfelel a mérsé­kelt fékezés fölső határának. Ha a (17) fo­gantyút a fékezésnek megfelelő értelemben kissé elforgatjuk, az erős fékezésnek meg­felelő álláshoz jutunk. Ebben a helyzetben, • amely a 9. ábrán látható, a (12) korong tömör részei az (5) elosztófölület valamennyi nyílását elfödik, kivéve a (7) és (8) nyílá­sokat, amelyek a korong alsó fölületének (47) mélyedése révén egymással közlekedésbe jutnak. A (11) fővezetékből a levegő a (10) csa­tornán, (9) vezetéken (7) nyíláson, (47) mé­lyedésen és a külső levegővel közlekedő (8) nyíláson keresztül a szabadba ömlik ki. Ily­formán a fővezetékben nagy nyomáscsökke­nés áíl elő, amely a fékek erős meghúzását idézi elő. A leírt egyszerű szerkezetű állítócsap le­hetővé teszi, hogy egyetlen fogantyú elmoz­gatásával a fékezés és féklazítás minden­féle műveletét végrehajthassuk, mimellett a fékezés mérve arányos a fogantyú elfor­gatási szögével. Ezen szerkezet továbbá lehetővé teszi, hogy a fékezőhatást növel­jük vagy csökkentsük, anélkül, hogy köz­ben a teljes féklazításnak megfelelő állást érintenők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Állítócsap sűrített levegővel működő fé­kekhez, jellemezve egyetlen állítóf ogantyú által, amelynek segítségével a fékezés és féklazítás mindenféle művelete esz­közölhető s minden változata közvetle­nül előidézhető, anélkül, hogy közben a teljes féklazításnak megfelelő állást érin­teni kellene s amelynek helyzete hatá­rozza meg a nyomáscsökkenés nagyságát a fővezetékben. 2. Az 1. alatt védett csap kiviteli alakja, jellemezve egy a készülék középrészé­ben elhelyezett s egy hengerrel közle­kedő kamra által, amely a hengerben mozgó dugattyú oly tolattyúval kapcso­latos, amely a fővezetéket a szabad le­vegővel hozhatja közlekedésbe, jellemezve továbbá egy helytálló elosztófölüfet és két az állítófogantyúval mozgatható el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom