60690. lajstromszámú szabadalom • Mótoros eke

— 2 -eltolható (12) tengelyen van megerősítve. Ezen a tengelyen van a (13) fogaskerék megerősítve, mely a (15) tengelyen ülő nagyobb (14) fogaskerékbe kapaszkodik. Ezen a tengelyen van továbbá a (16) fogaskerék is megerősítve, mely a (17) hajtótengelyen forgathatóan elrendezett két (18) és (19) kúpkerékkel áll kapcsolatban. A (18) és (19) kerekek a (16) kerék fogaiba átlósan szemközt fekvő helyeken kapaszkodnak úgy, hogy ellenkező irányokban forgattatnak. A (17) tengely mindkét végén lassan körülfutó (20) és (21) fogaskerekek vannak elrendezve, melyek az eke (2) és (3) hajtókerekeivel szilárdan összekötött nagyobb (22). illetve (23) fogaskerekekkel állnak összeköttetésben. A (12) tengely körül van elhelyezve a (24) csavarrúgó, mely a (10) és (11) kapcsolásrészeknek egymással való kapcsolatát föntartani igyekszik. Hogy ezek szükség esetén oldassanak és hogy ezáltal a motor kikapcsoltassék, a (25) lábítóemelő van elrendezve, mely a (26) ülésen ülő kocsivezető előtt van elhelyezve. A (25) lábítóemelő a (27) csuklósrúd segélyével a (28) csap körül forgatható (29) emelővel van összekötve, melynek egyik vége görgővel vagy hasonlóval a (12) tengelyre erősített két (30) korong közé nyúlik. A (25) lábítóra való nyomás által a vezető tehát a (12) tengelyt a (11) kapcsolásféllel a 4. ábrán föltüntetett helyzetbe tolhatja el és ezáltal a motort kikapcsolhatja. Á motornak ezen kikapcsolása önműködően eszközöltetik, ha a (31) ekevasak egyike esetleg nagyobb kőhöz vagy hasonlóhoz ütődik és ezáltal mozgásában megakadályoztatik. A (31) eke vasak, melyeknek száma a föltüntetett kiviteli alaknál kettő, (32) karokon vannak megerősítve, melyek mellső végükkel a (33) tengelyhez csuklósan vannak megerősítve úgy, hogy az ekevasak emelhetők vagy sülyeszthetők, amit a kocsivezető a (34) emelő forgatása által idézhet elő. A (33) tengely a (35) csuklósrudak segélyével az ekeállvány mindegyik oldalán elrendezett egy-egy a (36) csap körül forgatható (37) emelővel van összekötve. Ezen (37) emelők egyikéhez (az 1. és 3. ábrákon a mellsőhöz) a (38) kar van erősítve, melynek fölső vége a (39) lánc vagy hasonló segélyével a (29) emelővel van összekötve. Az (1) állvány (40) füleihez (41) rudak vannak csuklósan erősítve, melyek (42) csavarrugók közvetítése révén a (37) emelő alsó végén forgathatóan megerősített (43) kengyellel oly módon vannak összekötve, hogy a (42) rugók összenyomatnak, ha a (41) rudak és a (43) kengyelek széthuzatnak. A (42) rugók feszültsége a (41) rudakra csavarolt (44) anyák segélyével szabályozható. Ha az eke dolgozik, a húzóhatás az (1) állványról a (41) rudak, (42) rugók, (43) kengyelek, (35) vonórudak és (32) karok által a (31) ekevasakra vitetik át. Ha most már valamelyik ekevas kőbe ütődik és ezáltal mozgásában akadályoztatik, a (42) rugók összenyomatnak, a (37) emelők hátrafelé lengenek (az 1. ábrán jobbra) és a (38) kar a (10, 11) kapcsolást oldja úgy, hogy a mótor kikapcsoltatik. Az eke költségesebb részeinek eltörés elleni biztonságának fokozása céljából a (43) kengyeleket a (37) emelőkkel összekötő (45) csapok fából vagy más kevésbé ellenállóképes anyagból készíthetők, mely túlnagy igénybevételnél és ha a kikapcsolószerkezet valamely okból nem működne eltörik. A (18) és (19) fogaskerekek között a (17) hajtótengelyen a (47) horgokkal ellátott (46) kapcsolóhüvely eltolhatóan, de nem elforgathatóan van elrendezve; a (47) horgok a (18) és (19) fogaskerekek megfelelő horgaival kapcsolatba hozhatók, A hüvelynek az említett kerekek egyikével vagy másikával való kapcsolására szükséges eltolását a kocsivezető a rajzon föl nem tüntetett alkalmas emelőművel végezheti. Minthogy a (18) és (19) kerekek, mint előbb említettük, ellenkező értelemben forognak, ily módon az ekét tetszésszerint előre vagy hátrafelé mozgathatjuk. A (17) hajtótengelyen vannak továbbá, még pedig közel annak végeihez, a (4&) horgokkal ellátott más (48) kapcsolóhüvelyek elrendezve, melyek a (20, 21) fogas-