60629. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés tej és hasonló tápanyagok beszárítására szolgáló készülékeken
A két (1) és (2) szárítóhenger (1. és 2. ábra) (3)-nál érintkezik egymással, vagy pedig oly közel vannak egymáshoz, amenynyire csak azt az azokon kiképzett burkolat megengedi. Ily hengereknél eddigelé a tejet általánosságban a (4) térbe táplálták, mi mellett a hengerek a nyíl irányában forogtak. A táplálás tehát közvetlen volt. Ezzel ellentétben jelen találmány szerint a közvetett táplálás két, aránylag kicsin (5) és (6) hengerrel törénik, melyek az (1) és (2) hengerek fölött vannak elhelyezve és amellett úgy egymást, valamint a szárító hengerek egyik-egyikét érintik. Ezek tehát úgyszólván az eddigi az (1) és (2) nagy hengerekkel bíró és (4)-nél történő táplálással működő rendszernek, mintegy kisebb másodlatát képezi. A tejet a két henger közötti (7) térbe vezetjük, amelyet a hengerek végein a (8) falapokkal zárunk el. A hengereknek a megjelölt irányban való forgása közben a már előre sűrített tejet a táphengerek az (1) és (2) hengerekre viszik át, amelyek az ismert módon melegük következtében a nedvesség legnagyobb részét elpárologtatják; a száraz anyagot a (9) kés kaparja le. A táphengereket célszerűen üregesen állítjuk elő és megfelelően hűtjük. Ha az (5) és (6) táphengerek a 2. ábrának megfelelően az (1) és (2) hengerek alatt feküsznek, úgy a tejet kicsiny elállítható (10, 11) tálcákban vezetjük be a hengerek alatt. Ez utóbbiak belemerülnek a tejbe s átviszik azt az (1, 2) hengerekre. A tejet a tálcákba kissé fölmelegített állapotban vezetjük be, az (5, 6) hengerek ellenben hidegek. A kis (10, 11) tálcák fölemelhetők ós lesülyeszthetők, hogy a hengerek bemerülése szabályozható legyen: a tálcák tartalma kicsiny lehet miután ilyképen gyorsan fölhasználtatik, nem is romolhat el. Azonkívül a hengerek által teljesen kiüríthetők, amennyiben a tálcákat olyannyira közelítjük a hengerekhez, hogy ezek a tálcáknak a fenekét érintik, mi mellett a tejhozzávezetést megszüntetjük. A tálcák, vagy azok egyike üzem közben ki is cserélhetők, anélkül, hogy ezáltal* a berendezés többi része károsan befolyásoltatnék. A tálcákban lévő tej azért nincs az elromlás vagy megsavanyodás veszélyének kitéve, mert az (1 és 2) hengerek a többi tápláló eljárásoktól eltérően sohasem mutatnak föl a folyadékba merülő részükön besűrűsödött burkolatot és így mindenféle veszteség ki van küszöbölve. Említettük előbb, hogy alacsonyabb hőmérsékletet alkalmazunk akkor, ha a táplálás közvetlenül a tálcáról történik a fölmelegített hengerre. Ha azonban a forralást föltétlen bizonyossággal el akarjuk kerülni, úgy ennek a hőmérsékletnek igen alacsonynak, mintegy 0-15—0-3 atmoszférának megfelelőnek kell lennie. Ez aránylag csekély teljesítő képességet okoz s oly nedves száraz j anyagot ad, hogy azt — amennyiben kereskedelmi árunak alkalmassá (elég tartóssá) és egyenletessé akarjuk tenni — szitálás és őrlés által egy külön e célra megfelelően szerkesztett készülékben meglehetősen költséges utókezelésnek kell alávetni. Ha ellenben a fönt körülírt tápláló hengereket alkamazzuk, úgy a tálcákban lévő folyadék sűrítési mértékét, valamint a hengerek hőmérsékletét (belső nyomását) növelhetjük, amiáltal a teljesítet képesség is ugyanazon arányban emelkedik. Az anyag mindjárt eléggé szárazan állíttatik elő és az utánszárítás teljesen elkerültetik. Hogy a tápláló hengereket fölül (1. ábra) vagy alul (2. ábra) helyezzük el, az mindig a helyiviszonyoktól függ. Egy gép pl. oly alacsonyan állhat, hogy alsó oldalán nincs hely a tápláló hengerek számára. A leírt tápláló eljárás minden szárító hengerrel kapcsolatban alkalmazható, tekintet nélkül arra, hogy mily eljárási mód szerint dolgozik, tehát akkor is, ha csak egyetlen egy henger nyer alkalmazást. Ezek a tápláló hengerek azonkívül a tejnek stb. a hengerek helyébe lépő szalagszárítókhoz való szállításává is fölhasználhatók, mint a 4. ábrában láthatók. Nagy fontossággal bír egy szárító berendezésnél a szárított termék lekaparása is. Az általánosságban használt kések rendsze-