60540. lajstromszámú szabadalom • Kéményelrendezés
— 2 -függőleges metszete, illetve vízszintes met- ) szete A 11. és 12. ábra egy további változat két egymásra merőleges függőleges metszete, végül a 13. ábra egy újabb változat távlati képe. Mint azt az 1.—3. ábrák mutatják, a földszinthez és az I, II- III, IV emelethez, valamint a padláshoz való (P), illetőleg (I, II, III, IV) és (B) kémények magában az illető emeleten az (a) elágazások útján az (M) főkéményből elágaznak és mindegyik kéményben az illető emeleten (ill. földszinten és padláson) a (b) fűtőtest betorkolása alatt elegendő mély koromzsák képezése mellett a (c) elzáró szerv van beépítve. Az (a) elágazások a padlószerkezet legmélyebb helyén az illető (b) fűtőtest alatt foglalnak helyet, amint az az emeleteken és a padláson föl van tüntetve, vagy oly módon vannak ugyanazon emelet menyezetszerkezete alatt elrendezve, hogy a (c) elzáró szervek még ugyanazon emeleten koromzsák képezése mellett beépíthetők, mint az az la. ábrán a (P) földszinten van föltüntetve. A főkéményből elágazó emeletkéményekkel bíró ismert kéményelrendezésekkel szemben, melyeknél az elágazás mindenkor a legközelebbi alatta fekvő emeleten megy végbe, mint az az lá.—3. ábrákon vonalkázottan van föltüntve, a jelen elrendezés még azt az előnyt nyújtja, hogy mindegyik emeleten két kéményvezetékhez való falazatot takarítunk meg és így légteret, valamint ajtónyílásokhoz stb. való helyet nyerünk. I A főcső és az attól elágazó kémény, illetve két szomszédos kémény között fekvő 3—4 m. hosszú nyelvet a fűtőtest betorkolása alatt lényegesen megrövidítjük, úgy hogy az elágazás közvetlenül az elzárószerkezet alá helyezhető vagy ehhez közel hozható, ami által falazatban megtakarítást érhetünk el. Minthogy az elzárószerkezet ugyanazon emeleten fekszik, mint a hozzátartozó fűtőtest torkolata és ez a torkolat a fűtőtesttel a tetőhöz közel vezetett füstcső által is összeköthető, a nyelv megfelelő mértékben rövidíthető és az elágazás magasabbra helyezhető. A (c) elzáró szervek csapók vagy tolókák gyanánt képezhetők ki és minden esetben egy kifelé nyúló, kézzel működtethető szerv útján a záró és célszerűen a nyitó helyzetben is rögzíthetők úgy, hogy a rájuk lerakodó korom nem szándékolatlanul, hanem csak az elzáró szervnek kézzel való nyitása után üríthető ki a főkéménybe. Ezen elzáró szervek úgy vannak alkotva, hogy a ráeső kormot önműködően lesöprik és még ha fűtőtest mögött is volnának elhelyezve, akadálytalanul működtethetők. A 4.-7. ábrákon föltüntetett elzáró szerv a (3) tengelyen megerősített (1) csapóból áll. A tengely a (4) lemezen hatol át és (6) kézi emelővel van ellátva. A (3) tengelynek a kézi emelő útján való elforgatása által az (I) csapót fűtés céljából a 6. ábrán vonalkázottan föltüntetett vízszíntes elzáró helyzetbe, illetve tisztítás céljából az előbbiekhez tompaszögben álló nyitó helyzetbe hozzuk, mely két végállásban a (6) emelő a (4) lemez (9), illetve (10) kivágásain kinyúló rugalmas (7), illetve (8) záró fogak útján van fogva tartva. Az emelőnek a záró helyzetből való kikapcsolását a (7) záró fog rúgóján elrendezett és a (4) lemezen kinyúló (II) peceknek kézzel való lenyomásával idézzük elő, a nyitott helyzetből való kikapcsolás pedig az emelő kilengésénél következik be azáltal, hogy az emelő maga nyomja le a (8) záró fogat és így felette elsiklik. A záró fogak rúgózás helyett azáltal is rögzíthetők a lemezből kiálló helyzetükben, hogy egy a (4) lemez mögött forgatható I emelőn vannak elrendezve, mely saját súlyának hatása" alatt tartatik fogva záró helyzetében és kézzel visszanyomható, mikor is a csapót szabadon bocsátja. A (3) forgástengely fölött a (12) lesúroló lemez van megerősítve, mely a csapó mindenkori zárásánál hozzátapadó kormot lesúrolja. A 8.—10. ábrákon föltüntetett elzáró szerv a függőleges (13) tolókából áll, mely a (15) szekrény két oldalán lévő (14) vezetékekben azáltal tolható el, hogy a (17) kézi kerékkel forgatható (16) fogazott henger a tolóka fogazott (18) belső fölületébe kapaszkodik. A kézi kerék, illetve a henger tengelye záró
