60540. lajstromszámú szabadalom • Kéményelrendezés

kilincs vagy hasonló útján a tolóka nyitott állásában rögzíthető, mely tolóka záró helyzetében az (a) elágazás falazatán nyugszik. A fogashajtóművet célszerűen öngátlóvá tesszük, miáltal külön rögzítés fölöslegessé válik. Úgy a fogazott rúd, mint a fogaskerék a kormot lesúrolják; azonkívül a tolószekrény vezetékeinek élei is lesúrolják a szekrényben a kormot. A 11.—12. ábrán látható elzáró szerv a vízszintesen vezetett ékalakú (19) tolókából áll, mely a (20) kivágásába bedugható kulcs segélyével a rajzon föltüntetett záró helyzetbe előretolható, illetve nyitó helyzetébe visszahúzható. Rézsútos fölületén a függőlegesen vezetett (21) elzáró lemez nyugszik, mely a nyitásfiál fölemeltetik, zárásnál pedig önsúlyánál fogva lefelé csúszik és eközben a tolókán lévő kormot lesúrolja. Az elzáró szervnek a (13) ábrán látható változatánál a kilendíthetően ágyazott (22) csapó az ennek (23) lengő tengelyével átlósan szemben fekvő (24) állítóemelőtengelyre szerelt (25) keret révén mozgatható, melynek a (24) tengellyel párhuzamos (26) oldala a (22) csapó alsó oldalán lévő (27) vezetékbe kapaszkodik. Hogy a csapó nyitását biztosítsuk, a (25) keret végét a (23) tengelyen át fektetett függőleges síkon túl mozgatjuk úgy, hogy a (22) csapó a tok baloldalán alkalmazott mélyedésben helyet talál és a kémény furata szabaddá tétetik, illetve a tisztítókefe áthúzása elé akadály nem gördíttetik. A (25) keretnek az ellentétes határhelyzetbe való forgatása által a csapó zárt helyzetbe hozható és ebben rögzíthető. A 13. ábra szerinti csapónak beállítására és rögzítésére tehát egyetlen egy szervet, a (28) állító emelőt kell működtetni. A (27) vezeték természetesen magában a (25) keretben is lehet kiképezve és ebbe kapaszkodhatik a (22) csapó csapszöge. Valamennyi itt említett csapónál szerveik forgathatósága folytán a résekbe beeső korom lesepertetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kéményelrendezés főkéménnyel vagy egymástól elágazó kéményekkel, melyek egymás ellenében elzárhatók, azáltal jellemezve, hogy a kémények elzáró szervei a hozzátartozó emeleten mély koromzsák képezése mellett a fűtőtest betorkolása alatt vannak beépítve és kifelé nyúló, kézzel működtethető szerv segélyével rögzíthetők az elzáró helyzetben és célszerűen a nyitott helyzetben is, úgy hogy az elzáró szervekre lerakodó korom nem szándékolatlanul, hanem csak az elzáró szervnek kézzel való nyitása után üríthetek ki a főkéménybe. 2. Az 1. igényben védett kéményelrendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kéménynyelvnek két-két egymásba torkoló kémény között való megfelelő megrövidítése által az elágazás torkolata tetszőlegesen magasra helyezhető és ezáltal az elágazási nyak tetszőlegesen megrövidíthető és esetleg abba az emeletbe helyezhető, melybe a fűtőtest torkollik. 3. Az 1. igényben végett kémény elrendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy minden egyes emeleti kéménynek a fők'éménytől való elágazása a hozzátartozó emeletre van áthelyezve és pedig a fűtőtest alatt fekvő padlószerkezet és ugyanazon emeletnek fölfelé rákövetkező mennyezetszerkezete alatt úgy, hogy az elzáró szervek koromzsák képezése mellett még az emeleten építhetők be. 4. A 2. igényben védett kéményelrendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fűtőtest fölött a főkéménybe torkoló kémény csővezeték útján van a fűtőtesttel összekötve, mely csővezeték az elágazás fölött oly magasságban torkollik be, hogy az elzáró szervtől a fűtőcsőtorkolatig koromzsák képződik. 5. Az 1.—4. igényben védett kéményelrendezéshez az emeleti kémények elzáró szerve gyanánt szolgáló csapók vagy tolókák alkalmazása, melyek akkép vannak a falazatba sülyesztve elrendezve, hogy fűtőtest mögött való elrendezésüknél is akadálytalanul beállíthatók és a záró és nyitott helyzetben rögzíthetők, mimellett az elzáró szerv nyitásánál cél-