60514. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti vonatok összeütközésének meggátlására

rok beállított helyzetének biztosítására a (11, 12) ellencsavarok szolgálnak (1. ábra). Az {5) kontaktuscsavar az (s) vezeték révén a (D) áramforrás pozitiv sarkával van összekötve, míg az (1) lemezrúgó rögzített (2) vége a (k) vezeték útján a (g) csúszókontaktussal áll összeköttetésben. A (D) áramforrás negatív sarkától egyrészt a (r) vezeték a (4) csavarkontaktushoz, másrészt az <e) vezeték az (E) elektromágnes (40, 40) tekercséihez vezet. A (40) tekercsek másik vége a (z) vezeték útján pl. a mozdony kereke révén a vágány egyik (a) sínjével áll összeköttetésben. A gőzbeáramlás elzárására és a fék működtetésére illetve a vészfék meghúzására szolgáló (A) kiváltókészülék lényegileg (13) tekercsrúgóból áll, amely (14) sodronykötél révén a (15) vezetéken (16, 17, 18) görgőkön át a (19) szánnal van összekötve. A (19) szán a (21) és (20) vezetékek között csúszhatik, amelyek a szán mozgásának határolására szolgáló (23, (24) haránt gerendák révén egymással össze vannak kötve. A (19) szán (25) sodronykötél révén pl. a Westinghouse-fékkel vagy más fékező berendezéssel és a gőzbeáramlás szabályozására szolgáló emeltyűvel áll összeköttetésben. Ez az összeköttetés a rajzban nincsen föltüntetve, minthogy az bármilyen, ismeretes módon foganatosítható. Az (E) elektromágnes (36) horgonya a (37) csap körül forgathatóan van ágyazva és azt a {39) rúgó rendesen fölemelt helyzetben tartja. A (36) horgony (35) rugalmas szárán a (33) ütköző van megerősítve, amelynek fölső vége (31)-nél ferdén le van vágva. A (33) ütköző a (19) szán pályájában fekszik. A (13) tekercsrúgó két (44, 45) szögvas között fekszik és több (43) furattal vau ellátva, amelyeken a (41) csapszög tolható keresztül. A (13) tekercsrúgó (42) végének áthelyezése és a (41) csapszöggel való rögzítése útján a (13) rúgó feszültsége szükség szerint szabályozható. A találmány tárgyát tevő berendezés kiegészítő részét képezi a (L) vonalvezeték. A (L) vonalvezeték egyes (27, 28) vezetőkből áll, amelyek egymástól különválasztva vagy megszakítva vannak és előnyösen a vágány mellett vagy a vágány közepén annak egész hosszában futnak. Az egyes (27, 28) vezetékszakaszok hossza kb. a kettős fékezési távolságnak felel meg. Az egyes szakaszok előnyösen akképen vannak egymáshoz képest eltolva, hogy az egyik (27) szakasz vége kb. a másik (28) szakasz közepe táján fekszik. A (27, 28) vezetékek előnyösen (29) hosszgerendákban fekhetnek, (6. ábra) vagy szögvasalakú sínekből készülhetnek, amelyek a vágány hosszirányában vannak elrendezve, A berendezés működési módja a következő : Tegyük fel, hogy két vonat ugyanazon a vágányon halad. Az egyik vonat (L) berendezése (2. ábra) a vonat mozgása folytán hatóképes állapotba jut, minthogy az (1) kontaktusrúgót a vonat zavaró mozgásai pl. a lokomotív rázkódásai, ha a készülék arra van szerelve, lengésbe hozzák. Ennek folytán a kontaktus a (4) kontaktuscéavarnál váltakozva megszakad, míg az (5) kontaktuscsavarnál az áramkör záródása következik be. A (7) és (8) tekercsrugók az (1) kontaktusrúgó rezgéseit előmozdítják és a kontaktus biztonságát is növelik. Ha az (1) kontaktusrúgó az (5) kontaktuscsavarhoz szorul, akkor a következő áramkör záródik, ha a második vonat ugyanazon (27, 28) vezeték szakaszon van. (D) dinamó pozitiv sarka az (I) berendezésnél, (51 kontaktuscsavar, (1) kontaktusrúgó, annak (2) vége, (k) vezeték, (g) csúszókontaktus, (28) vezeték, a (II) berendezés (g) csúszókontaktusa, (k) vezeték, az (1)' kontaktusrúgó (2) rögzített vége, (4) kontaktuscsavar, (r) vezeték, (E) elektromágnes, (z) vezeték, (a) sín, az (I) berendezés (z) vezetéke, (E) elektromágnes, (e) vezeték, (D) dinamó negativ sarka. Ezen áramkör folytán az (I, II) berendezés elektromágneseibe gerjesztő áram jut. Ezek az elektromágnesek (36) horgonyaikat vonzzák, minek folytán a (33) ütközők a (19) szánok pályáját elhagyják. A (13) tekercsrúgók már most a (19) szánt előre húzzák, minekfolytán azok a vonat fékét