60448. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli gázmótor
lioz kötött (7, 8) liajtórudak vannak kötve. A (11) és (IS) forgattyúk, melyeknek (9) és <10) csapjához vannak kötve a (7, 8) rudak, a (13), ill. (14) főtengelyre vannak erősítve, A dugattyúk asszimetrikus mozgásának •elérésére mindkét forgattyúhajtás a henger középvonalához képest el van tolva és pedig ellenkező irányokban, azaz a (13) tengely a gép tengelye alatt, a (14) tengely pedig e fölött fekszik. Ezen eltolás folytán a dugattyú oda- és visszamenetelénél a sebességek különböző nagyok lesznek. Minthogy a két dugattyú egymáshoz képest ellenkező irányban van eltolva, az (1) dugattyú, azon időpontban, midőn a (2) dugattyú legkisebb sebességgel jár, a legnagyobb sebességgel fog járni. A holtpontokban a két dugattyúnak egymástól való távolsága egyenlő. Az egyik holtpontból a másikba való átmenetnél a dugattyúk lassan távolodnak egymástól, míg a mindenkori dugattyúlöket legnagyobb távolságát el nem érték, mire aztán ismét közelednek egymáshoz. Ennek következtében a dugatytyúk a két forgattyú minden fordulatánál kétszer fognak egymáshoz közeledni és kétszer egymástól távolodni. Minden fordulatnál tehát teljes négyütemű működés megy végbe, amennyiben ugyanis az első fél forgattyúfordulat alatt szívás és kompresszió, a másik félforgattyúfordulat alatt pedig gyújtás és kipuffogás történik. A gázkeverék beszívására és a kipuffogó gázok kitolására szolgáló nyílásokat úgy kell a hengerköpenyben elrendezni, hogy a dugattyú azokat kellő időben tegye szabaddá. (A 4. ábra egy foganatosítás] alakot tüntet föl, berajzolt nyílásokkal). Hogy az 1. ábrának megfelelő elrendezésnél különösen hatásos térfogatváltozást •érjünk el, a középtengelytől való eltolást elegendő nagyra kell választanunk, ami azonban a konstrukcióban nehézséget okoz. Hatásosabb elrendezést nyerünk, ha csak egy forgattyútengely t alkalmazunk, mimellett az egyik dugattyút közvetlenül a hajtórúd, a másikat ellenben a hajtórúdhoz kötött emelőkar vezérli. A négyütem négy fázisa egy forgattyúfordulat alatt azáltal jön létre, hogy a hajtórúdból és emelőkarból képezett csukló kétszer összehúzódik és kétszer szétterjeszkedik. A két dugattyú asszimetrikus működését azon célból, hogy minden nyílás a forgattyútengely minden fordulatánál csak egyszer tétessék szabaddá, szintén vagy a forgattyútengelyközépnek a henger tengelyvonalához képest eltoltan való elhelyezése vagy az emelő egyoldalas bekötése által érhetjük el. Ezáltal elérjük azt. hogy a beszívási és kipuffogási löket a hengerköpeny különböző helyein megy végbe, miáltal mindkét nyílássornak egyidőben való nyitása, vagy egy nyílássornak egy fordulat alatt kétszeri nyitása megakadályoztatik. A forgattyútengelyközépnek a hengerközépvonalból való eltolása itt igen kicsi kell hogy legyen, hogy az egyes munkafázisokban már tetemes eltéréseket érjünk el. A rajzon különböző foganatosítási alakok vannak föltüntetve. A 2. ábrán (1) a fölső és (2) az alsó dugattyú. Az (1) dugattyút ismét eltolt forgattyú hajtja. A hajtórúd azonban most a forgattyúcsapon túl meg van hosszabbítva és a (25) emelőkarral a (2) dugattyúra hat. A (18) köpenyrész ezen elrendezésnél egyszersmind a (2) dugattyú számára szolgáló vezeték gyanánt van kiképezve. A 3. ábrán az (1) dugattyú a (2) dugatytyúban tolódik el. Mindkét dugattyút eltolt forgattyúk hajtják, melyek a (7, 8) hajtórudakból és a közös (11) forgattyúból állanak. A (13) forgattyútengely közepe a henger tengelyvonalából ki van tolva. A 4. ábra egy kész motort hosszmetszetben tüntet föl, melynél a 2. ábrának megfelelő hajtás nyert alkalmazást, mimellett azonban a dugattyúk a 3. ábra szerint egymásba vannak tolva. Az (1) dugattyú a (2) dugattyúra húzott (28) hüvelyben tolódik el és hajtását az eltolt (11, 7) forgattyútól és hajtórúdtól nyeri, a (2) dugattyút pedig a meghosszabbított (7) hajtórúdhoz kötött (25) emelőkar hajtja. A (30) csövön belépő gázkeverék a (15) hengerben lévő (33) és a (28) hüvelyben lévő (31) nyílásokon, valamint az (1) dugattyúbaji lévő (32) csatornán keresztül a
