60448. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli gázmótor
(27) hengertérbe jut. Az (1) dugattyú gyorsan mozog lefelé, a (2) dugattú azonban csak lassan követi azt. Ennek következtében a Í33, 31) szívócsatornák a hengerrel összeköttetésben maradnak mindaddig, amíg a két dugattyú között a legnagyobb távolság el nincs érve. Ekkor a szívócsatorna záródik. A (2) dugattyú most gyorsan követi az előresietett (1) dugattyút és a keveréket komprimálja. Mindkét dugattyú legalsóbb állásában a gázkeverék komprimálva van (5. ábra) és a (35) gyújtócsatornában lévő (34) gyújtógyertya meggyújtja •azt. A most következő expanziónál a (2) •dugattyú az (l)-hez képest előre siet és iegfölsőbb helyzetében a (28) hüvelyben lévő (36) és a (15) hengerfalban lévő (37) csatornák által a (38) kipuffogócsatornával való összeköttetést létesíti (6. ábra). Az utánajövő (1) dugattyú a kipuffogó gázokat kitolja, mindaddig, amíg a visszatérő (2) •dugattyú a (36) és (37) csatornákon keresztül való kiáramlást ismét megszűnteti. A 9. ábrán az egyes dugattyúállások vázlatosan vannak föltüntetve. Az ábrázolás egyszerűsége végett a be- és kiömlő•csatornák ugyanazon hengeroldalon vannak ábrázolva. Az egyes állások a következők : (a) állás: az expanzió befejeződött és a (36, 37) kipuffogóesatornák épen szabaddá válnak. Mindkét dugattyú együttesen fölfelé halad és pedig az (1) dugattyú a (2)-nél gyorsabban (v. ö. a 6. ábrát is.) (b) állás: a fölső (2) dugattyú túlhaladta Iegfölsőbb állását és a (37) kipuffogóhasítékokat éppen zárta. Az (1) dugattyú mozgásirányát megfordítja és nyitja a (33, 31, 32) beömlő hasítékokat. A szívás megkezdődik. (c) állás: az (1) dugattyú a (2)-nél gyorsabban haladt lefelé. A szívás befejeződött, a (33, 31) beömlőhasítékok záródnak és a < kompresszió megkezdődik. (d) állás: kompresszió közepe. A (2) dugattyú most gyorsabban mozog, mint az (1) •dugattyú. A (37, 33) hasítékok bőven túl vannak födve. ' (e) állás: mindkét dugattyú az alsó holt- 4 pontban van, a kompresszió befejeződött és gyújtás következik, (v. ö. az 5. ábrát is). (f) állás: Expanzió közepe. Mindkét dugattyú fölfelé megy, és pedig a (2) dugattyú az (l)-nél gyorsabban. A 8. ábrán oly mótor egyes dugattyúállásai vannak vázlatosan föltüntetve, melynél az (1) dugattyú a (2) dugattyú fölött van, tehát az elrendezés kb. megtelel a 2. ábrának. Az (a, b) állásokban egészen a (c) előtti állásig szívás van a (33, 40) hasítékokon át; a (c) és (d) állásokban kompresszió és gyújtás. Ezután következik az expanzió az (é, f, g) állásokban. Az (1) dugattyú most lefelé megy és nyitja a (40, 37) kiömlőnyílásokat. A (h, i, k) állásokban a kipuffogás megy végbe. Ezután mindkét dugattyú egymástól körülbelül egyenlő távolságban fölfelé megy, hogy a (33) beömlőcBatornának nyitása után rövid idővel azok ismét szétmenjenek, mire ismét az (a) állásba jutnak viBSza. A 8. ábrából kitűnik, hogy a szabályozás egyedül a külső hengerfalban lévő nyílások által is lehetséges, amint ez a 2. ábrának megfelelő motoroknál máskép nem is történhetik. Bebizonyítható azonban, hogy a munka annál pontosabb és a túlfödések annál nagyobbak, minél nagyobb a vezérlő hengerfölületek száma. A 7. ábrának megfelelő foganatosítási alaknál az (1) dugattyút az egyszerű, eltolt (11, 7) forgattyú és hajtórúd, a (2) dugattyút ellenben a kettős (11, 8, ll1 , 8l ) forgattyú és hajtórúd hajtja, mely utóbbinál a (6) csuklót a (2) dugattyú belsejében lévő (41) vezeték vezeti. A (2) dugattyú mozgásai ezáltal megkétszereződnek. Ugyanazon hatást, melyet az eltolással elérünk, a második dugattyút mozgató emelőnek egyoldalas befogása által is elérhetjük. Ily emelőelrendezést tüntet föl a 10. ábra, mely különben a 2. ábra elrendezésének felel meg. A £25) emelő ennél a (7) tolórúd középvonalán kívül eső (24) csaphoz van csuklósan kötve. Ezáltal is különbséget érünk el a dugattyúmozgásokban.
