60428. lajstromszámú szabadalom • Javítások üvegmegmunkáló gépeken

- 11 — • (86) elektromotor van elrendezve, melynek tengelye a (87) fogaskereket tartja (8. és 9. ábra). A (87) fogaskerék a (89) tengelyen lévő (88) fogaskerékbe kapaszkodik, mely tengely a (8) alaplemezen elrendezett (91) tartóban kiképezett (90) csapágyakban van ágyazva. A (89) tengely belső vége a (92) kúpkerékkel van ellátva, mely a (94) tengely alsó végén lévő (93) kúpkerékbe kapaszkodik. A (94) tengelyt a (95) tartó tartja (31. ábra), mely a (8) alaplemezen van megerősítve. A (94) tengely fölső végén elrendezett (96) fogaskerék a (97) fogaskerékbe kapaszkodik, melynek \98) tengelye a (8) alaplemezen megerősített (99) és (100) csapágyakban van ágyazva és fölső végén a (101) fogaskereket tartja. A (96) fogaskerék továbbá a laza (102) fogaskerékbe kapaszkodik, mely a (8) lemez alsó oldalán lévő csapágyakban van ágyazva (4. és 8. ábra) és a (103) főhajtókerékbe kapaszkodik, mely a gép függélyes tengelye körül forog. A (103) fogaskerék az üreges (26} tengelyre van fölékelve, mely a gép tetején áthatol és a (27) vezetőlemezt tartja (2. ábra). A (8) alaplemez fölött elrendezett (101) fogaskerék (31. és 32. ábra) az alsó küllőskerék kerületén lévő (17) fogazásba (1., 4., 7., 9. és 32. ábra) kapaszkodik és részben a (104) köpenybe van zárva, mely a (105) perem segélyével a (8) alaplemezre van erősítve. Mint föntebb említtetett, a leírt hajtások oly módon vannak elrendezve, hogy a (103) főhajtókerék hat fordulatot végez a küllőskerék (17) fogazásának teljes körül fordulata alatt. Ha a gép hat üvegmegmunkálóegységgel van fölszerelve, akkor a (103) főhajtókerék az üvegmerítőberendezést a gép teljes körülfordulata alatt hatszor működteti, azaz mindenkor, amikor egy üvegmegmunkálóegység a tüzelés elé kerül. A küllőskerék (17) fogazásának forgása által hajtott szerkezet mindazon üvegmegmunkálóegységeket működteti, melyek a (103) főhajtókerék forgása által nem működtetnek. A többi fogaskerék inkább csak a mozgásnak az egyetlen motorról a két főhajtókerékre való átvitelére szolgál oly módon, hogy azok között a kívánt differenciális mozgást kapjuk. Azáltal, hogy a gép egy körülforduJata alatt az üvegmérítőberendezésnek hatszor való működtetésére egyetlen szerkezet szolgál, a gép szerkezete egyszerűsbbítetik. A merítőberendezés. A merítőberendezés egy mentőeszközből áll, mely a kellő időközökben a tüzelésben vagy tartányban lévő üvegmasszába meríttetik, a kívánt mennyiségű üvegmasszát fölszívja, a fölösleges üvegmasszát levágja, oly helyen leejti, ahol az nem hüll le, vagy nem érintkezik a tartányban a merítés helyén lévő folyékony üvegmasszával és az: utóbbit munkadarab gyanánt a tövisnek adja át, mely azután a merített üvegmaszszát vagy munkadarabot mindaddig fogvatartja, míg a gép munkájának befejezése után a gépből kivezettetik. Ez a merítőberendezés a rajzokon különböző nézetekben és a gépre fölszerelve az I., 2. és 5. ábrabeli összeállítási rajzokon van föltüntetve; a különböző részleteket a, II., 12., 13., 14., 15., 16., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46.,. 47., 48., 49., 50., 51. és 52. ábrák mutatják. A berendezéssel tetszés szerinti tüzelésből vagy tartányból meríthető az üvegmassza, azonban a berendezésnek az a sajátsága, hogy a tartány vagy tüzelés munkanyílásába beléphet, különösen alkalmassá teszi a berendezést oly gépeknél való alkalmazásra, melyeknél az üvegmassza a. tüzelésből pl. egy forgó edény vagy egy a tüzelés külső oldalára nyúló szegment segélyével kiemelendő. Az üvegmasszának: megmunkálandó része ugyanis állandóan a tüzelés belső oldalán tartandó és így a jelen esetben nem okoz nehézséget az üvegmasszának kellő folyékony állapotban való tartása, ami tüzelőanyagmegtakarítást jelent, ha figyelembe vesszük, hogy az üvegmaszszát a kellő megmunkálás céljára 11C0 C°-náí magasabb hőmérsékleten kell tartani. A csatolt rajzokon (106) jelöli az üvegmassza tartányát vagy a tüzelést, melynek munkatere a magas hőfoknak ellenálló anyagból