60383. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgó vonatokkal telefon útján való közlekedésre

- 3 -épen úgy, mint ahogy az állomásokat egy­más között is összeköthetjük. Hogy a helytálló áramkört a szomszédos vezetékekhez képest indukciómentessé te­gyük, az oda- és a visszvezetékeket bizo­nyos közökben egymással keresztezzük, még pedig úgy, hogy az egyes keresztezé­sek által bezárt tér elegendő kicsiny legyen zavaró indukcióbefolyások lehetetlenné téte­lére. Ha a vonaton csak egyetlenegy cséve vagy keret (mozgó áramkör) van elren­dezve, akkor átkapcsolót kell működtetni, hogy szükségnek megfelelően vagy a kül­dőt, vagy a fölfogót bekapcsolhassuk. Cél­szerűen azonban két tekercset vagy kere­tet rendezünk el, melyek közül az egyik a fölfogóval van állandó vezetői kapcsolat* ban, míg a másik a küldővel és a batté­riával áll ugyanilyen kapcsolatban úgy, hogy egyidejűleg beszélhetünk és hallgat­hatunk. A találmány tárgyának, ily fogana­tosítási alakja az 1—4. ábrákban látható. A helytálló (3) vezetéknek odavezető része az egyik (14) sinpár között a talpfákon, a "visszvezeték pedig a másik sinpár között fekszik, mimellett az egész vezeték megfe­lően van szigetelve. Ezen helytálló áram­körbe úgy a (13) küldő a (12) battériával, valamint a (11) hallgató van bekapcsolva, ahol is a külső és a battéria az oda- és visszvezetéket áthidaló (15) vezeték útján kapcsolódik a hálózathoz. A (11) fölfogó a (16) keret által van a helytálló áramkör­höz hozzákapcsolva, ahogy ez a vonatte­kerccsel kapcsolatban ismertetve van, amely tehát részben a helytálló vezetékkel pár­huzamos úgy, hogy áram indukáltatik. A fölfogó és küldő közvetlenül vagy két keret segélyével lehet egymással összekötve, vagy a fölfogó a helytálló vezetéknek két megfelelő pontjához lehet hozzákötve. A vonaton két (1, la) tekercs cséve vagy keret van elrendezve, melyek közül az első a beszélgetések küldésére, a második pedig azoknak fölfogására szolgál. Mint a rajzból kitűnik, a keret indukáló része a kocsi alatt elrendezett több párhuzamos huzalból áll, míg a keret visszvezetéke a (2) kocsi tetején túlnyúlik és (18) fémtokba van. zárva. A keretek célszerűen egy függélyes síkban sűrűn egymás mellett rendeztetnek el úgy, hogy azoknak indukáló részei lehe­tőleg közel legyenek elrendezve a (3) helytálló vezetékhez. Az 5—7. ábrák szerinti foganatosítási alaknál az egész helytálló áramkör egyetlen­egy sinpár között fekszik. Az elrendezés az 1—4. ábra szerinti elrendezéshez hasonló, ahol is vagy mindkét keret a helytálló ve­zetéknek (6. ábra) egy és ugyanazon huzal­jával van összekötve, vagy pedig, mint a 7. ábra mutatja, az egyik keret az egyik, a másik keret a (3) helytálló vezetéknek másik huzaljával van indukciós kapcso­latban. A 8. ábra szerinti foganatosítási alaknál mindkét keret vízszintesen van elrendezve, ahol is mindkét huzal indukciós kapcsolat­ban áll a helytálló vezetékkel; természetes, hogy egyetlenegy keretet is hasonlóan ren­dezhetünk el. Az ismertetett mozgó és a vonat által hordott keretek vagy csévék rendesen oly távol vannak a távíró-vagy7 telefonhuzalok­tól és oly rövidek, hogy ezen kereteknek ama vezetékek zavaró indukciós befolyáso­lásától tartani nem kell. Lehetséges azonban, hogy oly helyeken, ahol nagy elektromos telepek vannak, pl. nagy világítási vagy erőátviteli művek, ily zavaró indukciós hatás mégis létrejön. Ennek elkerülésére a találmány szerint a keretek indukció­mentesen képeztetnek ki, vagyis úgy. hogy még a legerősebb zavaró áram sem képes a keretben indukciós áramot létesíteni. E célból a 9—10. ábra szerint a keret (5) visszavezető huzalját, mely a (2) kocsi körül van elrendezve, a másik (20) kocsin át meghosszabbítjuk, miáltal egyenes huzal­szakaszt kapunk, mely kétszer olyan hosszú,_ mint a kocsik egyike. A másik kocsi végé­ből két (21) segédhuzal vezet a (20) kocsi fölső szegélyei mentén, melyek a kocsi közepe táján a (22) pontba egyesülnek és innen a hallgató második kapcsához vezet­nek. Esetleges zavaró áram már most úgy a középső (5) hosszú, valamint a két ezzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom