60383. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgó vonatokkal telefon útján való közlekedésre
- 3 -épen úgy, mint ahogy az állomásokat egymás között is összeköthetjük. Hogy a helytálló áramkört a szomszédos vezetékekhez képest indukciómentessé tegyük, az oda- és a visszvezetékeket bizonyos közökben egymással keresztezzük, még pedig úgy, hogy az egyes keresztezések által bezárt tér elegendő kicsiny legyen zavaró indukcióbefolyások lehetetlenné tételére. Ha a vonaton csak egyetlenegy cséve vagy keret (mozgó áramkör) van elrendezve, akkor átkapcsolót kell működtetni, hogy szükségnek megfelelően vagy a küldőt, vagy a fölfogót bekapcsolhassuk. Célszerűen azonban két tekercset vagy keretet rendezünk el, melyek közül az egyik a fölfogóval van állandó vezetői kapcsolat* ban, míg a másik a küldővel és a battériával áll ugyanilyen kapcsolatban úgy, hogy egyidejűleg beszélhetünk és hallgathatunk. A találmány tárgyának, ily foganatosítási alakja az 1—4. ábrákban látható. A helytálló (3) vezetéknek odavezető része az egyik (14) sinpár között a talpfákon, a "visszvezeték pedig a másik sinpár között fekszik, mimellett az egész vezeték megfelően van szigetelve. Ezen helytálló áramkörbe úgy a (13) küldő a (12) battériával, valamint a (11) hallgató van bekapcsolva, ahol is a külső és a battéria az oda- és visszvezetéket áthidaló (15) vezeték útján kapcsolódik a hálózathoz. A (11) fölfogó a (16) keret által van a helytálló áramkörhöz hozzákapcsolva, ahogy ez a vonattekerccsel kapcsolatban ismertetve van, amely tehát részben a helytálló vezetékkel párhuzamos úgy, hogy áram indukáltatik. A fölfogó és küldő közvetlenül vagy két keret segélyével lehet egymással összekötve, vagy a fölfogó a helytálló vezetéknek két megfelelő pontjához lehet hozzákötve. A vonaton két (1, la) tekercs cséve vagy keret van elrendezve, melyek közül az első a beszélgetések küldésére, a második pedig azoknak fölfogására szolgál. Mint a rajzból kitűnik, a keret indukáló része a kocsi alatt elrendezett több párhuzamos huzalból áll, míg a keret visszvezetéke a (2) kocsi tetején túlnyúlik és (18) fémtokba van. zárva. A keretek célszerűen egy függélyes síkban sűrűn egymás mellett rendeztetnek el úgy, hogy azoknak indukáló részei lehetőleg közel legyenek elrendezve a (3) helytálló vezetékhez. Az 5—7. ábrák szerinti foganatosítási alaknál az egész helytálló áramkör egyetlenegy sinpár között fekszik. Az elrendezés az 1—4. ábra szerinti elrendezéshez hasonló, ahol is vagy mindkét keret a helytálló vezetéknek (6. ábra) egy és ugyanazon huzaljával van összekötve, vagy pedig, mint a 7. ábra mutatja, az egyik keret az egyik, a másik keret a (3) helytálló vezetéknek másik huzaljával van indukciós kapcsolatban. A 8. ábra szerinti foganatosítási alaknál mindkét keret vízszintesen van elrendezve, ahol is mindkét huzal indukciós kapcsolatban áll a helytálló vezetékkel; természetes, hogy egyetlenegy keretet is hasonlóan rendezhetünk el. Az ismertetett mozgó és a vonat által hordott keretek vagy csévék rendesen oly távol vannak a távíró-vagy7 telefonhuzaloktól és oly rövidek, hogy ezen kereteknek ama vezetékek zavaró indukciós befolyásolásától tartani nem kell. Lehetséges azonban, hogy oly helyeken, ahol nagy elektromos telepek vannak, pl. nagy világítási vagy erőátviteli művek, ily zavaró indukciós hatás mégis létrejön. Ennek elkerülésére a találmány szerint a keretek indukciómentesen képeztetnek ki, vagyis úgy. hogy még a legerősebb zavaró áram sem képes a keretben indukciós áramot létesíteni. E célból a 9—10. ábra szerint a keret (5) visszavezető huzalját, mely a (2) kocsi körül van elrendezve, a másik (20) kocsin át meghosszabbítjuk, miáltal egyenes huzalszakaszt kapunk, mely kétszer olyan hosszú,_ mint a kocsik egyike. A másik kocsi végéből két (21) segédhuzal vezet a (20) kocsi fölső szegélyei mentén, melyek a kocsi közepe táján a (22) pontba egyesülnek és innen a hallgató második kapcsához vezetnek. Esetleges zavaró áram már most úgy a középső (5) hosszú, valamint a két ezzel