60383. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgó vonatokkal telefon útján való közlekedésre

párhuzamos (21) huzalban egyenlő áramot fog indukálni • mivel azonban a (21) segédhuzalok a középső (5) huzal számára visszvezeték gyanánt szolgálnak, nyilvánvaló, hogy az (5) huzalban indukált zavaró áram megszűnik. A 11. ábra szerinti foganatosítási alaknál a függélyes keretnek közepes (5) huzalja a kocsi tetején át a kocsi ellenkező végéig vezet, ahol eloszlik és a kocsi fölső szegélyei mentén a kocsi második végéig két (21) segédhuzalban végződik, mely utóbbiak (28) diagonálisokban térnek vissza az osztópontba és a telefonhallgatóhoz csatlakoznak. A hatás ott ugyanaz, mint a 9— 10. ábra szerinti foganatosítási alaknál. A 12. és 13. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a (24, 24a) segédhuzalok a fölső kocsiszegélyek mentén vannak elrendezve és mindegyik huzal egy-egy (25,26) átkapcsolónak egyik forgási pontjához csatlakozik, ahol is a (25) átkapcsoló a (27, 28) kontaktusokra, a (26) átkapcsoló pedig (29, 30) kontaktusokra állítható. Az (5) visszvezeték a hallgatóhoz és a (29) kontaktushoz van kapcsolva, míg a (27) kontaktus közvetlenül a fölfogóhoz van kötve. Ha a (24) segédvezeték oldalán zavaró vezeték van, a (25) átkapcsolót a (27) kontaktusra és a (26) átkapcsolót a (29) kontaktusra kapcsoljuk át (12. ábra) úgy, hogy a (24) és (24a) segédvezetékekben indukált zavaró áram az (5) visszvezetékben indukáltat kompenzálja. Ha ellenben a (24a) segédhuzal oldalán van zavaró vezeték, akkor a (25) átkapcsolót a (28) és (26) átkapcsolót a (30) kontaktusra állítjuk és, mivel a (30 kontaktus a (31) huzal útján a (27) kontaktussal van összekötve, a (24a) drót közvetlen kapcsolatba jut a fölfogóval épen úgy, mint az első esetben a (24) segédhuzal. A (26) átkapcsoló továbbá a (32) huzal útján van összekötve a (29) kontaktussal úgy, hogy a (24) segédhuzal az (5) visszvezetékhez csatlakozik. Az indukált áram tehát épen úgy, mint az első esetben, kompenzáltatik ugyanabból az okból, mint az előbbi esetben. A 14. ábra szerinti foganatosítási alaknál egy esetleges a mozgó keretben kívülről indukált áram hatását azzal kompenzáljukr vagy szüütetjük meg, hogy (34) segédkeretet rendezünk el, melyben a (36) előkapcsolt szabályozó ellenállással bíró (36) áramforrás áramot termel, mely a főkeretben ugyancsak indukciós áramot létesít,, mely a zavaró vezeték által indukált árammal ellenkező irányú. A 15. ábra szerinti foganatosítási alaknál1 a kocsinak fölső részében nagyobb számú (37) segédkeret van elrendezve, mely huzalból álló (39) transzformátornak (38) primér áramköréhez kapcsolódik, mely utóbbi a zavaró vezeték által indukált, a (37) keretben keringő áram által gerjeszttetik, ahol is az ezen transzformátornak (40) szekundér áramköre egy másik csekélyebb számú drótból álló (41) segédkerettel van összekötve, melynek egyik eleme az (la) főkerettel párhuzamos. A zavaró vezeték által a (41) és (la) keretben indukált áramok azonban sokkal gyöngébbek, mint a (37) keret árama. Ha már most az (la) és (41) keretek kerülnek induktív kapcsolatba, úgy a valamely szomszédos vezeték által indukált áram az (la) főkeretben a (41) keret transzformált árama által kompenzáltatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés mozgó vonatokkal telefou útján való közlekedésre, jellemezve egy a vágány mentén elrendezett két bizonyos távolságokban egymást keresztezd vezetékből álló áramkör által, melyet a jármű által hordott másik áramkört induktive befolyásol, ahol is a mozgó áramkör úgy van elrendezve, hogy teljesen indukciómentes szomszédos gyönge vagy erős áramú vezetékekben keringd a külső áramokkal szemben. 2. Az 1. alatti igényben védett berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve a jármű által hordott a sínekben fekvő áramkörrel induktive összekötött két áramkör által, melyeknek egyike egy telefonhallgatóval, másika pedig áramgerjesztővel és küldővel van állandóan