60263. lajstromszámú szabadalom • Újítás oly légfékeken, melyeknél a meghúzás és megeresztés szabályozhatólag történik

- s -•cl) nyílásokon át közvetlenül a (Bl) diafragma alatti (C) térbe hatol és azt megemelve tartja, amikor is a tolószelep alsó széle a (b4) nyílást nyitva hagyja és a fővezeték levegője a (Bl) diafragma fölötti {D) teret közvetlenül megtölti és a (d) csatornán át az elosztó tartályába hatol (2. ábra). Ugyanekkor ez a levegő a tolószelep tükrének fölső végén kiképezett (bl) kivágáson és az oldalsó (al) üregen át a tolószelep tükrének függélyes (g3) nyílásába hatol és innen a (g-l) és (g2) csatornákon át a féktartályba nyomul, mely ily módon normális nyomás alatt lévő komprimált levegővel telik meg. A féktartály, valamint az elosztó tartálya -eszerint közvetlenül a fővezetékkel, míg a fékhenger a tolószelep középső (a2) ürege és az (e2, e3) csatornák révén a külső levegővel áll közlekedésben (1., 2. és 5. ábrák); ekként a fék meg van eresztve és a légtartályokat a fővezeték táplálja. Hogy a fék meghúzása fokozatosan történhessék, az elosztónak dugattyúja egymást követőleg három állást foglal el, nevezetesen : a) az előkészülétnek, b) a közömbös, vagyis teljes szigetelésnek és c) a a fékmeghúzásnak megfelelő állást. E három fázis éppen olyan gyorsan kö•vetkezik egymásután, mint a Westinghouseszelepnek két fázisa és megfelel az alábbi munkának: a) midőn a mozdonyvezető által a fővezetékben előidézett ritkítás a meghatározott fokot elérte, a (B) dugattyúrendszer egyensúlyi állapota megszűnik és az tolószelepével együtt sülyed, amikor is az utóbbi a 1. ábrában látható helyzetet foglalja el. A féktartály és az elosztó tartálya ekkor fővezetéktől és egymástól el vannak szigetelve, mivel a tolószelep alsó része a fővezeték (b4) nyílását elzárta, míg a tolószelep oldalsó (al) ürege a tolószelep tükrének (bl) kivágásától eltávolodott. Ugyanekkor a fékhenger a tolósfcelepnek középső (a2) ürege révén a szabad levegővel összeköttetésbén áll. Az alábbiakból ki fog tűnni, hogy ugyanezen állás megfelel a fék fokozatos megeresztésének is. b) Midőn a ritkítás a fővezetékben tovább növekedik, a (B) dugattyúrendszer újból sülyed mindaddig, míg a tolószelep a 8. ábrában látható helyzetbe nem jut. Ez állásnál a féktartály és az elosztó tartálya mind egymástól, mind a fővezetéktől elszigetelve marad, mint az előbbi helyzetnél, azonban ugyanekkor a fékhenger a külső levegőtől elzáratik, mivel a 'szelephüvelynek kiugró fölülete a hengernek (b2) nyílását teljesen elfödi. Ez a közömbös, vagyis a teljes szigetelésnek megfelelő állás, mely alkalommal sem a fékek meghúzása, sem pedig megeresztése nem következik be. c) A ritkításnak a fővezetékben való további fokozása alkalmával az elosztónak (B) dugattyúrendszere még lejebb sülyed s ez alkalommal löketének végéhez, vagyis azon ponthoz érkezik, melynél azt az alsó födél széle megállítja. Ekkor a tolószelep a 9. ábrában föltüntetett helyzetben van. Ugyanekkor a féktartály és az elosztó .tartálya egymás között és a fővezetéktől elzárva maradnak ugyan, azonban egyszersmind a fékhenger közlekedésbe hozatik a féktartállyal, mivel a szelepnek (al) oldalürege éppen szembe kerül a hengerbe torkoló (b2) nyílással. A féktartálynak komprimált levegője ennek következtében benyomul a hengerbe, ennek dugattyúját s evvel a fékrudazatot eltolja s a saruknak a jármű kerekeihez való szorítása által a fékek meghúzását idézi elő. . Azonban a hengerbe vezetett komprimált levegő ugyanekkor behatol a (B3) diafragma alatti zárt térbe és alulról fölfelé ható lökést fejt ki, mely a (B) dugattyúrendszert megemelni iparkodik és csakugyan bekövetkezik az az időpont, midőn a nyomás a hengerben annyira csökken, hogy az említett fölfelé irányuló taszítás elegendő lesz a dugattyúnak és tolószelepének a közömbös állásba való fölemelésére. Szóval a fővezetékben bekövetkezett ritkítás az elosztó tartályában lévő levegő ré-1 vén fölülről lefelé ható taszítást fejt ki a (Bl) diafragma (Sl) föiületére, míg az (E) térbe bocsátott levegő alulról fölfelé hat az (S3-S2) fölületre, ahol is (83) a (B3)