60263. lajstromszámú szabadalom • Újítás oly légfékeken, melyeknél a meghúzás és megeresztés szabályozhatólag történik

működésű fék esetén a fölsorolt részekhez még gyorsítókészülék is járül. A fékszerkezetnek leglényegesebb része a légelosztó, mert ez szabályozza a fék működését. A fékfölszerelésnek további részeit csapok, kapcsolatok és a csőrendszer teszik, melyek: eléggé egyszerűek és így külön ismertetésre nem szorulnak. A légelosztó célja pontos és állandó viszony biztosítása a mozdonyvezető által •a fővezetékben előidézett ritkítás és a fékhengerben létesített levegőnyomás között, még pedig úgy, hogy az utóbbi független -a henger köbtartalmától, mely utóbbi egyik féktől a másikig különböző is lehet, aszerint, amint a féksaruknak többé vagy kevésbbé elkopott állapota következtében az illető henger dugattyúja kisebb vagy nagyobb löketet teljesít. Ezen eredményt elérendő, a légelosztó működését a féktartály levegőjének nyomásától teljesen függetlenné kellett tenni és •ezt a nyomást, mely a fék dugattyújának lökete szerint folytonosan változik, egy külön kis tartályban, az úgynevezett elosztótartályban fölhalmozott levegő nyomásával kellett helyettesíteni. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának több foganatosítási alakja látható. Az 1. ábra az egész légelosztó hosszmetszete. A 2. ábra ugyannak az 1. ábráéra merőleges síkban fekvő hosszmetszete, mélynél -a belső szerkezeti részek el vannak távoiítva. A 3. ábra metszet az 1. ábrának 3—3 vonala szerint. A 4. ábra metszet a 2. ábrának 2—2 vonala szerint. Az 5. ábra a tolószelep részletrajza. A 6., 7., 8. és 9. ábrák a tolószelepnek különböző helyzeteit mutatják a rendes haladás, a fékezéshez való előkészület és a megeresztés, sí közömbös szigetelt állás, valamint a fékezési állásnak megfelelően. A 10. ábra a gyorsítókészülék hosszmetszete. A • • 11. ábra a gyorsítókészüléknek másik foganatosítási alakját mutatja hosszmetszetben az elszigetelőcsappal. A 12., 13., 14. és 15. ábrák ezen csap különböző helyzeteit mutatják: «a féknek gyorsító nélküli működésen, «a fék és a gyorsítókészülék elszigetelése)), «a féknek gyorsítóval való működése», valamint «a gyorsító működése és a fék elszigetelésének® megfelelően. A 16. és 17. ábrákban a légelosztónak két további foganatosítási alakja van föltüntetve. A légelosztónak működő szerkezeti része az (A) tolószelepből áll, melyet a (B) dugattyúrúd mozgat el; ez a dugattyúrúd két egymástól különböző átmérőkkel bíró (Bl) és (B3) diafragmához van erősítve és közepén a kivájt (B2) bördugattyúval van ellátva. Ezen különböző részek a légelosztót belül négy részre osztják. A (Bl) diafragma alatti (C) tér a (cl, c2) csatornán és a (c3) kamrán át állandóan közlekedik a fővezetékkel. A (Bl) diafragma és a kivájt (B2) bőrdugattyú közötti (D) tér a (d) csatornán át állandó összeköttetésben áll az elosztó kis tartályával. A kivájt (B2) bőrdugattyú és a (B3) diafragma közötti (E) tér az (el, e2) csatornákon át a fékhengerrel közlekedik. Továbbá a fölső (B3) diafragma fölötti tér az (f) csatornán át a légkörrel áll összeköttetésben. Végül a féktartály levegője a (gl, g2) csatornákon át a tolószelep tükrében függélyesen elrendezett (g3) nyílásba hatolhat. A féktartályban lévő levegő a kivánt pillanatban csakis a tolószelepnek oldalsó (al) üregén keresztül juthat el a fékhengerbe; e levegőnek tehát az elosztó működésére eemmi befolyása sincs. A tolószelep tükrének (b2) nyílása a köralakú csatornán' és a (b3) nyíláson át (2. ábra) a szabad levegővel közlekedik. Az elosztó működése a következő: Midőn a vonat rendes mozgásban van, az elosztó szerkezeti részei az 1. és 6. ábrákon látható helyzeteket foglalják el- A fővezetékben lévő komprimált levegő a (c3, c2,