60229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép a bányából kitermelt kavicsnak vasúti kavicságyak és közúti kavicsburkolatok készítésére való földolgozására

— 2 jük alá, mire egyrészt a durva kavicsot, másrészt a finomabb kavicsot és homokot egymástól elkülönítjük. A durva kavicsot azután szótaprító mű­veletnek vetjük alá, hogy a kívánt normális nagyságra hozzuk azt, mire azt a vasúti kocsiba rakjuk. Időközben a finomabb kavicsot és homo­kot ismét újabb mosási műveletnek vetjük alá és szintén elkülönítjük egymástól, mire a finom kavicsot ugyanazon vasúti kocsi­hoz visszük, mely az időközben már szét­aprított durva kavicsot tartalmazza, míg a homokot folytonos mosás közben külön vas­úti kocsihoz vezetjük. A jelén találmány szerint tehát a kezdeti anyag háromszoros osztályozáson megy ke­resztül és azonkívül a jelen találmány sze­rint teljesen homogén anyagot nyerünk. Az eljárás előnyei tehát abban állnak, hogy a kavicsfajták gyorsított földolgozási eljárással egyrészt mosatnak, osztályoztat­nak, a szükséges nagyságra hozatnak és azután egymással ismét bensőleg keVertet­nek, azon célból, hogy egyrészt homogén ágyazó vagy kavicsoló anyagot és másrészt hasznos melléktermékül kavicsanyagtól men­tes mosott homokot kapjunk, mely a földol­gozó telepről (gépből) közvetlenül közbeeső manipulációk nélkül, tehát lapátok stb. mel­lőzésével külön vasúti szállítókocsira rak­ható. A találmány további jellemző tulajdon­sága abban áll, hogy az egész eljárás, te­hát a mosás, osztályozás, szétaprítás, össze­keverés és a mosott homok nyerése egyet­len folytatólagos műveletben foganatosítta­tik és hogy. amint azt már föntebb emlí­tettük, az egész eljárás a mindenkori helyi viszonyokhoz alkalmazandó, oly módon, hogy az egész földolgozó berendezést azokra a helyekre visszük, ahol alkalmas kavics­mennyiség áll a földolgozás céljából ren­delkezésre. A jelen találmány tehát a szaporátlan kézimunkát mechanikus úton végzi. A találmány további jellemző tulajdonsá­gának tekintendő, hogy segélyével a szét­aprítandó kövek zúzással vagy ütéssel gé­piesen apríttatnak és nem nyomással mor­zsoltatnak szét. A szótaprításra szolgáló berendezés abban áll, hogy két vagy több hengerpárt, melyek kerületükön éles sarkokkal-(facettákkal vagy fogakkal) vannak ellátva, gyors forgásba hozunk, mimellett az elrendezés olyan, hogy a legfölső hengerek nagyobb távolságban, vannak egymástól, mint az alsók, megfele­lően ama nagyobb vagy kisebb kődarabok­nak, melyek földolgozás céljából azokhoz vezettetnek. Ez eljárás foganatosítására olyan szálít­ható szerkezet szolgál, mely kotró- vagy szállítószerkezetet, továbbá alkalmas mosó-, szétapritó, szitáló- és emelőszerkezeteket egyesít magában, hogy a mosott homokot szállítani, illetőleg a kavicsfajtákat a szál­lítókocsikhoz, í illetőleg a vasúti kocsikba vezetni lehessen. Egy ilyen szerkezet a mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy kiviteli alakja gyanáDt van föltüntetve. A rajzon az 1. ábra az összelrendezés elülnézete. a 2. ábra fölülnézete és a 3. ábra oldalnézete, azon oldalról nézve, melyen a homok berakása történik, míg a 4. ábra annak az 1. ábra A—A vonala mentén vezetett metszetét, az 5. ábra a homok derítő tartányának füg­gélyes metszetét a mosotthomok emelésére; szolgáló serlegművel, a 6. ábra ennek vízszintes metszetét, a 7. ábra a szétaprítókészülék keresztmet­szetét, a 8. ábra a 7. ábrán látható szétaprító hen­gerművek egyikének oldalnézetét, a 9. és 10. ábra a szétaprítóhenger egy másik kiviteli alakjának keresztmetszetét és oldalnézetét, a 11. és 12. ábrák egy szétaprítóhenger egy harmadik kiviteli alakjának kereszt­metszetét és oldalnézetét, a 13. ábra részletrajzban a szitaszerkezet egy kiviteli alakjának elülnézetét, a 14. ábra fölülnézetét és a 15. ábra oldalnézetét ábrázolja, melynél

Next

/
Oldalképek
Tartalom