60125. lajstromszámú szabadalom • Dinamóval és gyűjtőteleppel működő kocsivilágítóberendezés

ellenállások használatával körülbelül 1*2 Watt/H. e. specifikus Wattfogyasztással használtatnak, így a tönkremenő lámpák száma az utóbbi esetben jelentékenyen nagyobb. így a találmány lényege működő dinamó mellett a lámpák és egyéb fogyasztótestek parallel kapcsolásából áll. Közvetlenül a teleppel és közvetlenül az önműködő szabályozóval szabályozott és csak egy határfeszültséget megengedő dinamóval, a lámpákon feszültségszabályozó ellenállások használata nélkül azon célból, hogy az energia fogyasztó ellenállások mellőzésével, a berendezésnek különösen gazdaságos működését és a szabályozókészülék lehető legegyszerűbb voltával a lehető legnagyobb üzembiztonságot, miként egyszersmind a kocsivilágítására szolgáló berendezéseknél a telep lehető legegyszerűbb töltés feltételeit és a fémfonalas lámpák lehető legnagyobb tartósságát érhessük el, mindezeknek kedvező működési feltételei mellett. Szükséges megemlíteni, hogy jelen találmánynál az önműködő szabályozó alkalmazása a dinamó kapocsfeszültségének korlátozására, jelentőségteljes kapcsolatban áll, a dinamótelep és lámpák közvetlen parallel kapcsolásával. Ez az alábbi vizsgálódásból következik: Tegyük föl, hogy szabályozót nem alkalmazunk és a dinamó szabályozása egy bizonyos fordulatszám átlépése után a szíj •csúszása (Stone-rendszer szerint), vagy a dinamónak egyetlen kompound tekercsével (a Vikarino-rendszer szerint), vagy egyéb tökéletesen működő eszközök által létesíttetik, akkor a telep növekedő töltésével a dinamó kapocsfeszültsége úgy emelkedne, hogy az elemenkénti határérték 2'8-től 3 Voltot érne el. Jelen találmánnyal ellentétben olyan fémfonalas lámpák alkalmazása volna szükséges, melyeknek a legnagyobb feszültség mellett körülbelül 1 Watt/H. e. kellene fogyasztaniok, mimellett a lámpák specifikus Watt fogyasztása elemenként 2 Volt mellett körülbelül 2 Watt/H. e. lenne, amint ez Keil K. E. T. Z. 1910 17-ik füzetében megjelent cikkéből kiviláglik. Az álló vonatnál éppen ezért 40%-nál nagyobb kisülésiáram állana rendelkezésre mint jelen találmány szerint, így az ugyanazon tartalékkal rendelkező akkumulátortelep kapacitásának 40%-kaI nagyobbnak kellene lennie. A telepnek ehhez a 40%-kai nagyobb kapacitásához ismét jelentékenyen erősebb töltőáram válna szükségessé arra, hogy a telepet ugyanazon idő alatt ismét megtölthesse; ezért, valamint tekintettel az erősebb lámpaáramra és a dinamó magasabb kapocsfeszültségére az utóbbinak körülbelül 60% nagyobb teljesítményűnek kellene lennie, aminek következtében a dinamó és a telep előállítási költsége jelen találmánnyal szemben nagy mértékben emelkedne. Továbbá a világítóberendezés ökonomiája jelentékenyen csökkenne a dinamó megnagyobbodott energia szolgáltatása következtében, ami viszont a lokomotív nagyobb szénszükséglétében nyilvánulna. A továbbiakban nagy mértékben csökkenti a ökonomiát az akkumulátortelep kisebb élettartama, mivel az elemenként 2-8-től 3 Volt magas kapocsfeszültség állandóan káros töltést idézne elő. Ezenkívül figyelembe veendő az, hogy az elemenként 2-től 2-8 és 3 Volt határok között ingadozó feszültség változásokkal kapcsolatos változások a lámpák fényszolgáltatásában nem volnának elviselhetők. A föntebbiek szerint jelen találmány által a szabályozókészülék legnagyobb egyszerűsége mellett a legnagyobb üzembiztonság és főleg gazdaságosan működő világítóberendezés érhető el energia fogyasztó ellenállások kiküszöbölésével valamint a telep lehető legkedvezőbb töltési föltételei és okszerű üzemföltételei a fémfonalas lámpák megengedhető fényingadozásaira vonatkoztatva. Kikapcsolt munkaáram mellett, a telep viszonyított gyors föltöltésének elérése végett a körülményekhez képest a dinamó kapocsfeszültségének határa csekély értékkel pl. elemként 2'5 Voltra emelhető, ami egyéb iránt magára a dinamóra semmi vonatkozással nincsen mivel nappali menetnél a dinamónak csak a telep töltéséhez szükséges