60021. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hajtás

— s mechanikus kapcsolás működésben van. Továbbá még nagyobb jelentőséggel bir az a körülmény, hogy csak aránylag kis ter­jedelmű dynamók szükségesek, minthogy a közvetlenül a mechanikus kapcsolás beik­tatása előtt elért maximális terhelés azon időszakonkénti túlterhelés határának vehető, amelyre a gépek szerkesztendők, ahelyett, hogy amint az egyébként szükséges lenne, ezen gépeket úgy méretezzük, hogy a fönti terhelés azok rendes teljes terhelése legyen, melynél még jó hatásfokkal kell dolgoz­niok. Ha a jármű mozgásiránj-a megváltozta­tandó, akkor a (10) mágnes mezeje reverzá­landó és époly erősen gerjesztendő, mint az indításnál; ezután a (13) mágnes mezeje zérusról szintén fokozatosan erősWtendő úgy, mint az indításnál. Ha ez megtörtént,. akkor a (12) armatúrában lévő áram — mely a (13) mágnes mezejére reakciót fejt ki — a hajtás által gyönge forgatóerőt visz át, mely a (8) tengelyt az előrehaladás irányá­ban igyekszik hajtani. Azonban a (12) ar­matúra árama a (9) armatúrába haladva és a (10) mágnes erős mezejére reakciót ki­fejtve, az ellentétes irányban sokkal na­gyobb forgatóerőt létesít úgy, hogy a jármű hátrafelé halad. A kis ellentétes for­gatóerő elkerülhető, ha oly eszközöket alkal­mazunk, melyek által a (9) armatúra és a keréktengely a hajtástól kiiktatható és a (6) fogaskerék helyzetében tartható. Természetes, hogy az esetben, ha a gép teljes erejére nincs szükség, akkor az bár­mily ismert módon fékezhető, ép úgy, mintha elektromos átvivővendszer nem alkalmaz­tatnék. A jelen találmány értelmében már most a (18, 19) gép helyettesíti a (9, 10) gépet, amikor az utóbbi működése motorról gene­rátorra változik. A (9, 10) gép áramkörét ez esetben nyitjuk, vagy a gépet másképen tesszük hatástalanná. A sebesség növelése megfelelő módon a (19) mező erősbítése ál­tal eszközöltetik, míg a (8) tengely és a (11) hüvely egyazon sebességet éri el. Szükség esetén azonban ez a sebesség a (13) mező 1 gyöngítése által növelhető (amidőn a (16, 17 kapcsolói'észek kikapcsolva tartatnak). E hajtásnak vonat hajtására való alkalma­zásánál az (1) hajtómotor és a (12, 13 és 18, 19) gépek egyazon járművön rendezen­dők el, míg a (9, 10) gép az egész vona­ton szétosztott összes motorokat jelképezi. Mint látható, a (18, 19) külön gép haszná­lata az erőnek nagy sebességek mellett elektromos úton való átvitelénél jelentékeny megtakarítást eredményez. Ha a leírt haj­tást csak egyetlen járműhöz alkalmazzuk, akkor a (16, 17) kapcsolást elhagyhatjuk, mert nagy sebességeknél nem az egész erő, hanem ennek csak fele vitetik át elektro­mosan és ennek folytán az átvitelből eredő vesztességek, melyek elkerülésére eddigelé a mechanikai kapcsolás alkalmaztatott, nem jelentékenyek. A (18, 19) gép továbbá nemcsak mint generátor és az erő átvitelére való eszköz, hanem más célokra is használható. A moz­donyon akkumulátortelep rendezhető el. mely a (18, 19) géppel összekötve arra szolgál, hogy az (1) hajtómotort megindítsa, vagy azt kisegítse, amikor a jármű mere­dek lejtőkön fölfelé halad. A (18, 19) gép az akkumulátorok töltésére is használható, ha a hajtáshoz nincs az (1) gép teljes ere­jére szükség. Ha az erőforrást egy (20) telep képezi, mint ezt a 2. ábra mutatja, mely telep az­által hajtja a járművet, hogy a közönséges (21-, 22) motort táplálja, akkor a találmány tárgya még könnyebben rendezhető el, mint­hogy nem szükséges külön dinamóelektro­mos gépet alkalmazni. Az elrendezést figye­lembe véve, látható, hogy az 1. ábrabeli (18, 19) gép arra a célra szolgál, hogy az (1) gép a (12, 13) gép által kívánt elektro­mos energiát szállítsa, amikor az utóbb em­lített gép működése megváltozott. Ellenben az esetben, ha az energiaforrást a telep képezi, akkor nem szükséges mechanikai munkát elektromossággá átalakítani, hanem a (20) telep közvetlenül a (12, 13) géphez kapcsolható. Ha az áram a (12) armatúrá­ban reverzáltatik, akkor a (18, 19) gép mű­| ködési módjának megfelelően a telepet cel-i Iánként a (12) armatúrához kellene kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom