59965. lajstromszámú szabadalom • Aszalási eljárás és berendezés

— 3 -tozik, rendszerint azonban a nedvességet az anyagból egy óra alatt teljesen kilehet űzni. A berendezés arra is alkalmas, hogy kü-Jönböző anyagokat, mint cukornádat, lent, gyapjút, rostokat, gumit, szappant stb. a bennük lévő fölösleges nedvességtől megszabadítsunk, ámbár az eljárás és berendezés fckép gyümölcsök és főzelékek aszalására alkalmas. A szárító (c) tokja a (43) légbebocsátó és # (44) légkibocsátó nyílással van ellátva. A (c) tokon belül két (45, 45a, 45b, 45c, 45d) és (46, 46a, 46b) eltérítőlemezsorozat van elrendezve. Az első sorozat lemezei a tok födeléről lefelé, a második sorozat lemezei szerint pedig a tok fenekéről fölfelé nyúlnak. A lemezek között lévő rekeszek (47, 48, 49) hevítő és (50, 51, 52) kondenzáló csöveket foglalnak magukban. A kondenzátorok az eltérítő lemezekhez •képest rézsútosan állnak úgy, hogy az első kondenzátornál az (53, 54), a másodiknál az (56, 57) és a harmadiknál az (59, 60) kúpos terek képződnek. A (45, 46, 45b, 46a) és (45d, 46b) lemezek között a függőleges (55, 58, 61) csatornák vannak elrendezve. A kúpos terek a szárítón átáramló levegőnek örvénylő mozgást kölcsönöznek -és a levegőt az egymást követő kondenzátorokkal benső érintkezésbe hozzák. Természetes, hogy tetszőleges számú hevítőcsövet és kondenzátort alkalmazhatunk, hogy azonban a levegőt minden fölösleges nedvességtől megszabadítsuk, két vagy több kondenzátort kell elrendezni. A 6. ábra a kondenzátorok egyikét rekeszes tartály alakjában mutatja, melyen a hideg víz átfolyik; vizet gazdaságossági okokból használunk. A kondenzátorokba a vizet a (62) csövön át (5. ábra) vezetjük be, mely a szelepekkel ellátott (63) elágazások útján a kondenzátorok alsó részével van összekötve. A kondenzátorok fölső végébe nyúlnak a (64) csövek, melyek a meleg vizet a (65) csőbe vezetik. Hideg víz alkalmazása helyett a kondenzátorba a (66) «3Övet építhetjük be. A kondenzátor terét sóoldattal töltjük meg és a (66) csőkígyóba ammóniát vez'etünk. A kondenzátorok falairól lecsurgó kondenzvíz összegyűjtésére (67) vályúkat használunk, melyek a (68) csövek útján a (70) szeleppel vagy kondenzvízlebocsátóval ellátott (69) elvezető csővel vannak összekötve. A kondenzvíz a (68) csövet levegő beáramlásával szemben elzárja és a (70) kondenzvízlebocsátón túláramló víz a szárítóból önműködően eltávolíttatik. A hevítők mindegyike csőkígyókból áll, melyekbe a (72) gyűjtővel összekötött (71) fővezetékből a csőkígyókkal Kapcsolt, szelepekkel ellátott (73) csöveken át gőz vezettetik be. A gőzt a (74a) gyűjtővel kapcsolt (74) csövek vezetik el. Az egyes kondenzátorok vagy hevítők kikapcsolhatók azáltal, hogy a megfelelő csőelágazásban a szelepeket zárjuk. Ezáltal a levegő nedvességét kondenzáló és a levegőt hevítő berendezés teljesítménye a külső légköri viszonyoknak megfelelően változtatható. A víz a kondenzátorokba rendszerint körülbelül 7 C foknál lép be és a levegőt körülbelül 10°-ra .hűti le. Ezen hőfoknál tetemes mennyiségű kondenzvíz keletkezik és pedig több vagy kevesebb, aszerint, hogy a külső levegő többé vagy kevésbbé nedves. Egyetlen kondenzátor rendszerint nem elegendő arra, hogy a levegő hőfokát a kondenzációhőmérsékletre lehűtse, amiért is több kondenzátort használunk. A levegőt, miután azt az egyik kondenzátorban hűtőhatásnak tettük ki, a következő kondenzátorba való áramlás előtt kissé fölmelegítjük. A levegő fölmelegítése által a benne létesülő áramlások folytán teljesen összekevertetik úgy, hogy a következő kondenzátorba egyenletes hőfokú légmennyiség jut. A berendezés működése a következő: A levegőt a (B) fújtató a szárítóba fúvatja, ami által először a levegő is lehűl és a fölösleges nedvességtől megszabadul, ezután pedig a kivánt hőmérsékletre fölmelegszik. A szárított meleg levegő a (29) csatornába áramlik, mely azt a (20, 21, 22) rekeszekbe osztja el. A levegő a (24) közfalak között és a vályúk lyukasztott fenekén áramlik át és o (37) kibocsátó csator-